“Nem kéne Fanninak valami különórára járnia?” kérdezte a férjem egyik este. “Nem csinál semmi mást délutánonként, csak játszik.” Megértem a felvetését, hiszen szinte az összes ismerősünk gyerekei heti több alkalommal is részt vesznek különórákon. Én viszont azon a véleményen vagyok, hogy egy óvodás korú gyereknek nincs szüksége délutáni foglalkozásokra, neki az a “feladata”, hogy szabadon, kötetlenül játsszon.
