Vekerdynek van az a mondása, hogy “Ötévesen nem angolul kell tanulni, hanem rohangálni az udvaron, a friss levegőn, látszólag céltalanul, mert attól fejlődik az agyuk. Gilisztát fogdosni, bodobácsot gyűjteni, sarazni és koszosnak lenni, rettenetesen koszosnak. Csúszni-mászni, bunkert építeni. Világgá menni.” Ezzel a kijelentésével nem igazán tudok egyetérteni, azonosulni a teljes valójában. Azzal talán igen, hogy nem kell és nem mindenáron, nem mindegyik gyereknek. Ne mini zseniket neveljünk, hanem gyereket.
