Savetheplanet

Juczi Dani vagyok, lassan 7 éves. Óvodás. Környezetvédő. Ez az interjú azért készült velem, mert szívügyemnek tekintem bolygónk sorsát. Ennek mindehol hangot is adok. Juczi Dani vagyok. Óvodás. Van egy találmányom…..

Mikor megszületett a kisfiam, a sorsom végérvényesen megpecsételődött. Kész, vége, onnantól kezdve minta vagyok, példa vagyok, ha tetszik, ha nem, ha túl nagy felelősségnek tűnik, ha nem. Nincs kiút, ezt az édes terhet minden gyermeket nevelő szülő hordozza. Csak sajnos sokan nem értik…

Már Pablo születése előtt is foglalkoztatott, hogy mi az, amit én személy szerint tehetek a környezetünkért. Vitoriában nagyon jól működik a szelektív hulladékgyűjtés, minden utcában van külön konténer a papírnak, a kommunális hulladéknak és az üvegnek, a műanyagot pedig egy, a város alatt húzódó nagynyomású csőrendszeren keresztül gyűjtik. Évek óta szétválogatva dobjuk ki a szemetet, de az utóbbi hónapokban az elképesztő mennyiségű műanyag hulladékot látva valami elindult bennem: oké, hogy csak egy vagyok a sokmilliárdból, de szeretnék többet tenni azért, hogy a kisfiamnak egy élhető Földet hagyjak.

Meddig terjed neked, mint szülőnek, nagyszülőnek, nagybácsinak, nagynéninek, barátnak a felelőssége a gyermekek jövőjének biztosításában? Kimerül abban, hogy egészséges ételekkel táplálod, sokat foglalkozol vele, tökéletes óvodát, iskolát választasz, külön angolra járatod? Vagy kiterjed arra is, hogy megóvod a Földet, mint bolygót a környezetszennyezéstől?

Az hogy van klímaváltozás, már szerintem senkinek sem kérdés, megállítani ugyan nem lehet, de a hatását csökkenteni mindenképpen. Ez viszont egy nagyon komplex és összetett folyamat, nagyon sokféle érdekkel és mozgatórugóval, nagy összecsapásokkal a háttérben. Mi már évek óta igyekszünk figyelni a környezetre, a bevásárláshoz mindig viszünk magunkkal textilszatyrokat, és nem veszünk nylon táskát, ami egyébként az én gyerekkoromban még igencsak menő volt: a telibenyomott, színes reklámszatyrok a cserekereskedelemben fizetőeszközként is funkcionáltak.

Soha nem gondoltam volna, hogy csupán attól, hogy jobban odafigyelek a környezetre, ha megválogatom, hogy mikor mit és főleg hogyan vásárolok meg, több olyan változás is megjelenik az életünkben, melyeknek nagyrésze abszolút pozitív, a maradék kis rész pedig egy kis odafigyeléssel nem okoz fennakadást a mindennapjainkban.

Úgy döntöttem idén megszabadulok mindentől, minden kacattól, minden feleslegessé vált dologtól. Amit nem használtam egy éve, azt nem is fogom sosem. Ami csak áll a szekrényekben, polcokon és felé sem nézünk, az felesleges. Mennek adományba, a kukába vagy eladandónak.