Amióta (bő hat éve) egyedülálló anyuka lettem, ráadásul külföldön, azóta folyamatosan úgy érzem magam, mint egy artista. Egy vékony trapézon egyensúlyozom, miközben különböző tányérokat pörgetek a kezemen – hol több, hol kevesebb sikerrel. Mára már egész magabiztosan mozgok a levegőben, és büszkén állíthatom, sosem estem le a financiális trapézról. Pedig nincs sok érzékem az anyagiakhoz – inkább a szavak embere vagyok, semmint a számoké. Spórolni sem igazán tudok, de megtanultam egyben tartani a háztartást, beosztani a keresetet, egyensúlyozni a kiadásokkal, és priorizálni. Hatalmas büszkeségnek élem meg, hogy nincsenek tartozásaim, és hogy ezt az életet évek óta sikerrel fenntartom, ezért összegyűjtöttem a személyes, teljesen szubjektív tippjeimet, amelyek talán másoknak is segíthetnek a kötélen maradni.