Felkérést kaptam egy cikk megírására, a „hogyan éljük túl kamasz gyermekünket” tárgyban. Rövid válaszom a szerkesztőnek az volt, sehogy. Sajnos, nem elégedett meg ezzel, így most kénytelen vagyok bővebb lére ereszteni a mondandóm:)
Vannak szülők, akik rendszeresen káromkodnak a gyerek előtt, mondván, így vezetik le a stresszt – Blogger anyuka szerzőnk szerint ez nem annyira jó ötlet – azt is elmondta, miért!
A rendíthetetlen ólomkatona, aki mindig ott van, mindent elvégez, mindig kapható mindenre. Gondolkodás nélkül mond igent bármilyen munkára, szórakozásra, plusz feladatra mind a munkájában, mind otthon. Mindenkit meghallgat, segít, ha kell. Fáradhatatlanul ápol, tanít, játszik, főz, takarít és a saját munkáját is elvégzi. Még azt a kért sütit is megcsinálja este nyolckor, ha úgy kívánják. Mindent elvállal és megcsinálja a lehető legjobban, tudása szerint. Mindent bevállal és csinálja, csak csinálja. Aztán ha beteg lesz, akkor csak legyint. Majd jobb lesz! És megy tovább megállás nélkül, mint egy úthenger.
Amikor anya vagy, akkor van csak igazán szükséged barátokra! Mert mindenkinél beütnek azok a napok..
Négy éves volt a lányom, amikor először kezdett el beszélni nekem – rajzolás közben – az előző életeiről. Első alkalommal az hagyta el a pici száját, hogy „amikor Angliában éltem, volt egy hatalmas nagy lovam, akit imádtam”.
Az anyáknak ez jó lesz! Az anyák ehhez úgysem értenek! Az anyák ilyet nem hordanak! Na, ez való az anyáknak! Az anyák olyan egyformák!
A „szuperanyuka” álarca mögött lelki és fizikai tünetek lehetnek, melyek felismerése fontos a szülés utáni depresszió diagnosztizálásában – mondta Nagy-Kálmánczhelyi Orsolya, klinikai szakpszichológus.
Sokunk talán lerágott csontnak tekintik a témát, mégsem mehetünk el mellette anélkül, hogy ne vennénk róla tudomást, hiszen társadalmi jelenségnek tekinthető: a mai kor súlyos kórsága egyértelműen a széteső családok megszaporodása.
Lehet forró egy téma, tele lehet vele a sajtó és foglalkozhat vele a szomszédtól a zöldségesig mindenki, igazi súlya akkor lesz, amikor téged is érint. Hatványozottan igaz mindez, ha a gyerekeddel történik valami olyan, amiről korábban csak hallottál, még akkor is, ha elvileg felkészülten ér a dolog és nem vagy teljesen tájékozatlan a témában.
Azt gondolom ahhoz, hogy a szülők türelmesek és kreatívak tudjanak lenni napközben a gyerekekkel, elengedhetetlen kellék, hogy az esték nyugodtak legyenek. Tudatosan nem éjszakát írok, hiszen az éjszaka sokszor kevésnek bizonyul, hogyha előtte az este folyamán megy a pörgés, és a huza-vona. Gondolom sokan felsóhajtanak, hogy “na persze, ez a egy lehetetlen dolog”, én mégis azt gondolom, hogy ez inkább egy “muszáj” dolog. Muszáj azért, mert szükségünk van a felüdülésre, a gyerekeknek pedig szükségük van a rendszerre, és az elcsendesedésre. Sok családban az este úgy van, ahogyan éppen alakul. A gyerekek rohangálhatnak, vagy mesét nézhetnek akár este 10-ig is, és majd ha már teljesen kifulladtak kerülnek az ágyba.
Könnyű azt mondani, hogy “beszéltessük” a gyereket, akkor majd szép lassan mindent elmond. Aha. Ehelyett inkább az a tapasztalat, hogy ha eddig nem volt része a családi együttléteknek a magunkról való beszélgetés, akkor ezt nagyon nehéz egy kamasszal kialakítani. De nem lehetetlen.
Amellett, hogy a meseolvasás és a mesehallgatás tökéletes a minőségi idő eltöltésére, tapasztalataim szerint remek feszültségoldó is. A gyermekek a való életben sokkal gördülékenyebben tudnak beleilleszkedni egy adott helyzetbe, ha a mesékben is megerősítést kapnak. A 2,5 éves kislányom hamarosan egy egészen új szerepben tündökölhet: testvére érkezik. Az új élethelyzetre való felkészülésben nagyszerű segítséget nyújtanak a könyvek.
Copyright © and design 2024 Minimag - Minden jog fenntartva
