Amióta anyuka vagyok, nagyjából 250 szülinapi gyerekzsúron vettem rész – és a nagyobb gyerekem még csak hatéves! Voltunk már lovardában, múzeumban, étteremben, játszóházban, kertben, lakásban, parkban, tornateremben, óvodában, barlangban, nyelviskolában, erdőben, falmászó klubban, szülő-gyerek közösségi térben… talán csak a halál faszán nem (már bocsánat), de lehet, hogy ott is, csak törölte az agyam. Voltak rettenetesek és egészen jók is közte. Mégis, egyszerűen képtelen vagyok rávenni magam, hogy mi is beálljunk a sorba, és egy kezdő tanár félhavi fizetését arra költsük, hogy egy csapat gyerek (köztük a sajátjaink is) jól érezze magát pár óráig, miközben egy csapat szülő toporog zavartan a „szülőknek kijelölt” helyeken.
