Davida

Végiggondoltad már, hogy mi mindenben és hány embernek „kell” megfelelnünk az életünk során? Hogy hogyan alakul ki bennünk a megfelelési kényszer, és milyen hatásai vannak az életünk különböző területeire? Egy biztos: nem így születünk. A kisbaba, amikor világra jön,…

Update Norbi szerint legalább is a dagadt nők tehetnek arról, hogy tönkre mennek a házasságok. Merthogy a házasságok szex alapon működnek (ezt most kicsit csúsztatom), és ha a nő hájas, akkor azzal eltaszítja magától a férjet, az pedig teljesen természetes módon máshol fogja keresni a boldogságot. D

Bevallom őszintén, elkapott a harci láz, hogy igazán bulváros címmel vagy felütéssel kezdjem ezt a cikket. Valami olyasmivel, hogy A kompetenciamérés feladatainak összeállításához nem kell tanárnak lenni. Mert ez az igazság. De aztán elvetettem az ötletet, hiszen nem az a célom, hogy megkeverjem azt a bizonyost, hanem hogy megvilágítsam, mi is ez az egész ramazuri a 6., 8. és 10. évfolyamon ilyenkor, május végén.

Mielőtt azt gondolnád, hogy vitát akarok szítani, vagy épp a Gyes csodálatos havi összege miatt káromkodni (ez jelenleg 28.500 Ft, amiből levonnak 10% nyugdíjjárulékot, így nettó 26.650 Ft jut egy hónapra), megsúgom, szó sincs erről. Nem mintha nem tudnék órákig anyázni, de helyette inkább dolgozom.

Szép az, ami érdek nélkül tetszik. Így tanultam a középiskolában. Azóta is egyetértek ezzel a kijelentéssel. Egyedül akkor gondolkodom el mélyebben a mondat jelentéstartalmáról, ha a női szépség vs. férfiúi elvárás (vagy fordítva) csatározásába kerülök, vagy ilyen témájú cikkeket olvasok. Mert a női/férfiszépség szerintem nagyon más tészta.

Amikor az első gyermeket szültem, nem tudtam, mi az a fájás. Hajnalban arra ébredtem, hogy elfolyt a magzatvíz. Felkeltettem a leendő kislányom édesapját, majd lezuhanyoztam. Kutya bajom nem volt. Főztem egy finom kávét, felöltöztem, majd hívtunk egy taxit. Azt olvastuk ugyanis, hogy érdemes a magzatvíz elfolyása után max. másfél órával beérni a kórházba.

Csupa szépség és boldogság, plüss macik, meg ütyülüpütyülü. 17 évesen kaptam először szivecskés pandácskát egy sráctól és nagyon nem tudtam vele mit kezdeni. Mármint a plüssel. Kislányként is jobban lenyűgözött a fára mászás, mint a csajos dolgok. Tény, hogy volt egy babánk, Irénke, akivel rendszeresen játszottunk a fűzfa alatt és akinek, mivel egy átlagos műanyag baba volt, kilyukasztottuk a száját és a punciját, hogy pisilős legyen. Aztán fodrászkodtunk rajta és filctollal is kifestettük, amitől rondább lett, mint valaha. Ezek után inkább maradtam a fűzfánál, meg a csontváz-keresésnél.

Aki soha életében nem akart egy percet sem fogyókúrázni, vagy legalább valamelyik testrészén faragni, az vagy maga a reinkarnálódott Döbrögi vagy egy UFO. Mert nem ismerek a környezetemben egyetlen egy embert sem, aki élete minden percében minden testrészével elégedett lenne, vagy elégedett lett volna. Ezért is vettem sorra a lehetőségeinket, amelyek nagy változást ígérnek a kinézetünkben.