Drága lányaim,
az életem akkor nyert értelmet, amikor megszülettetek. Előtte is boldog voltam, de mióta ti a világon vagytok, megváltozott minden. Nem mondom hogy könnyű, mert néha nagyon nem az. De hogy boldogabb voltam-e ennél? NEM.
Várakozás közben inkább beszélgessünk, mint mobilozzunk. Beköszöntött az ősz – sőt már mindjárt itt a tél -, nyilván ezzel a betegségek időszaka is elérkezett. Emilit sem kímélte a hányós-hasmenéses vírus, így mi is tiszteletünket tettük az orvosi rendelőben. Ahogy ott várakoztunk, egyszer csak felfigyeltem egy nagyon érdekes, és egyben szomorú dologra.
Tényleg, náluk jobban senkit nem szeretek ezen a világon, de ha együtt vannak, azért ki tudják borítani az ember lányát.
Hónapokon keresztül keresgéltünk, minden eredmény nélkül. Aztán elérkezett az április, és vele együtt a változás. Vagyis inkább még csak egy fél változás. Mert valami elindult, megtaláltuk álmaink házát. Na jó, az álmainktól nagyon messze volt, de láttunk benne lehetőséget.
Az elmúlt hónapokban nagyon izgalmas dolgok történtek velünk. Éppen az egyik álmunkat próbáljuk megvalósítani, és már alig várjuk, hogy véget érjenek a munkálatok. Volt hatalmas öröm, idegeskedés, mérgelődés, pánikolás az elmúlt hónapokban, az érzelmek minden szintjét megjártuk, és még nincs vége. De hamarosan… hamarosan minden más lesz.
Copyright © 2020 Minimag - Minden jog fenntartva
