fbpx

Ökoanyu

Az elmúlt időszakban pár területen nehezen felelek meg az elveimnek. Valahogy mintha pont a családbővüléssel egy időben kezdett volna sokkal több munkám is lenni. Nehéz minden szempontot minden esetben szem előtt tartani, egy éve még attól is boldog voltam, ha a nap végére mindenki életben maradt és kellő időben, eleget kapott enni. Persze van, amiben szinte sosincs kompromisszum, de volt olyan terület is, ami megsínylette ezt az időszakot. De ahogy szokjuk a szántást, újra kezdem visszavezetni a keményvonalasabb rutinokat

Fenntarthatósági szempontból az épületek pár éve kezdtek el érdekelni. Szép lassan vált világossá számomra, hogy a megfelelő építészeti megoldásoknak milyen fontos szerepe lehet például klímavédelmi szempontból. Amikor elkezdtem kicsit szétnézni, hogy itthon milyen kezdeményezések és megoldások léteznek, örömmel láttam, hogy ezen a területen is vannak már zászlóvivők, akik a projektjeik megvalósításakor igyekeznek zöld szempontokat is szem előtt tartani.

A “Center for Ecoliteracy” nevű nonprofit szervezet (szabad fordításban: Ökoműveltségi Központ) Kaliforniában alakult 1995-ben. Az alapítók iskolákkal, alapítványokkal, filmkészítőkkel dolgoznak együtt azért, hogy integráltan fejlesszék a gyermekek érzelmi, szociális és ökológiai intelligenciáját. 2012-ben jelent meg az ökoműveltség átadásának módjairól szóló könyvük (Ecoliterate: How Educators Are Cultivating Emotional, Social, and Ecological Intelligence (Jossey-Bass, 2012), ebben sorolnak fel olyan 5 témát, amelyek segíthetnek tudatosítani a gyerekekben a környezetvédelem és a fenntarthatóság fontosabb szempontjait.

Talán hét éve nincs televíziónk. Amíg nem érkezett meg a kicsi, minden este, vacsi előtt társasoztunk. Mostanában nehezebb időt kerítenünk erre a tevékenysére, de azért megoldjuk. Ennek kapcsán jutottunk el tavaly nyár végén egy rendezvényre, amit a Miutcánk és Játszóház projekt szervezett. Itt ismertem meg kicsit jobban a Miutcánk csapatát, aki nagyon szimpatikusak voltak és miután a sharing economy elég rég érdekel, örömmel osztom meg a velük készült interjút, mely kivételesen egy vendégírás a blogon Kozma Boglárka tollából.

A francia babaápolási protokollt korábban ismertem meg, mint a magyart, így aztán volt pár dolog, ami meglepett. A francia ajánlás szerint nem kenik minden egyes pelenkázásnál vastagon a babapopót krémmel, csak akkor, amikor szükség van rá. Bár minimálisan tartom magam praktikus beállítottságúnak, de azt sosem értettem: miért kell kenni valamit, aminek semmi baj? Főleg egy babánál, akinek alapjáraton nem valószínű, hogy gond lenne a bőrével.

1. Na jó, az első nem lesz annyira meglepő. Elég sokszor felmerül a kérdéskülönböző csoportokban, hogy a italos kartondobozokat (jellemzően tej, gyümölcslé doboz) dobozokat akkor hova is kell pontosan dobni. Illetve sok olyan esettel is találkoztam már, hogy csak azért nem dobta valaki a szelektívbe, mert nem tudta, a papír-, vagy a műanyag-hulladékhozdobja.

Népszerű cikkek

Kövess minket