Egy dráma, ami szinte beleégeti magát a néző lelkébe – David Mamet provokatív darabja, az Oleanna a hatalom, a nemek közötti feszültség és a határvonalak átlépésének veszélyes játékát mutatja be. Szabó Kimmel Tamás és Hermányi Mariann feszültséggel teli alakításával november 23-tól a Centrál Színházban kel életre a történet, amely a társadalmi normák újraértelmezésére kényszeríti a nézőt. Készülj fel, mert ez az előadás garantáltan elgondolkodtat, és talán még a saját értékrendedet is próbára teszi!
Az Oleannában egy diáklány szexuális zaklatással vádolja tanárát
Egy hét múlva, november 23-án kerül a Centrál Színház színpadára a kérlelhetetlen tollú kortárs amerikai drámaíró, a Pulitzer-díjas és Oscar-jelölt David Mamet Oleanna című darabja Puskás Samu fordításában és rendezésében. Egy diáklány szexuális zaklatással vádolja tanárát. A szakmai mérföldkőhöz érkező professzor, a férfiak és nők közt épp újraíródó szabályrendszerhez kénytelen alkalmazkodni, vagy elveszíthet mindent, amiért eddig dolgozott. Az áramütésszerű történet áthidalhatatlan származási különbségekről és a nemek háborújáról szól. Carolt A besúgó, illetve Az Árulók című sorozatokból ismert Hermányi Mariann, a színház új társulati tagja játssza, a professzor bravúros alakítást kívánó szerepében pedig először lép a Centrál színpadára Szabó Kimmel Tamás.
John (Szabó Kimmel Tamás) okkal körülrajongott avantgárd tanár, sikeres szerző, a neveléstudomány formabontó fenegyerekeke. Egyik előadása után tanítványa, Carol (Hermányi Mariann) a segítségét kéri, mert rossz jegye nagyban befolyásolja továbbtanulási lehetőségeit. Carol nem érti az órán elhangzottakat, ezért John felajánlja a kötelezőt jócskán meghaladó segítségét. Néhány nappal később kiderül, hogy a lány szexuális zaklatás vádjával feljelentette tanárát. Az áramütésszerű történet a kiváló professzor és fiatal tanítványának párharca, áthidalhatatlan származási különbségek háborúja.
„Az Oleanna nagyon érdekes mű, mely fontos társadalmi témákkal foglalkozik. Egyrészt a MeToo-ból adódó, másrészt a szereplők eltérő szociális hátteréből fakadó feszültségek kerülnek a felszínre. John-t alakítom, aki egy nagy tudású, szabadszellemű egyetemi professzor. Önmagát kevésbé, de a hivatását annál komolyabban veszi. A mandátumszerzés és a családalapítás kapujában karnyújtásnyira van az amerikai álom valóra váltásától. Két ember pengeéles csatározását követheti nyomon a néző. Mindeközben a darab arra is emlékeztet, hogy akkor vagyunk a legsebezhetőbbek, mikor sebezhetetlennek érezzük magunkat.” – nyilatkozta Szabó Kimmel Tamás.
„A kedvenc idézetem, mely Carol szájából hangzik el, jól jellemzi a darabban ábrázolt problémát: -„Magának nincsenek érzései?” A végső nagy érvelés… Merthogy minek nincsenek érzései? A tárgyaknak. Nem értek egyet magával és rögtön felmerül a kérdés, hogy ember vagyok- e egyáltalán…” – idézi Hermányi Mariann.
„Az egyenjogúság kérdéséről, a társadalmi rétegek között tátongó feneketlen szakadékról, meg a nemek harcáról írt darabot David Mamet. Iszonyatosan felbosszantott este, mikor először olvastam. Reggelre tudtam, hogy nagyon szeretem, nagyon fontos darab. Meg milyen más termőtalaja lehet a katarzisnak, mint az ekkora érzelmek, ekkora erkölcsi dilemmák. Igyekszem olyan előadást létrehozni, ami okítás helyett kérdez és hatásvadászat helyett az emberi hatás áldozatait láttatja. Mindnyájunknak jócskán van mit mondani ezekről a témákról, úgyhogy beszélgessünk róluk bátran. Ez minden változás gyökere.” – tette hozzá az előadás fordítója és rendezője, Puskás Samu.
David Mamet forgatókönyvíró, rendező, író 1947-ben született Chicagóban. Pályafutását színészként és rendezőként kezdte, de aztán kedvet kapott az íráshoz. Három off-off-Brodaway darab szerzőjeként vált ismertté. Az 1984-es Glengarry Glen Rossért Pulitzer-díjat kapott. Sikerét nagyrészt szokatlan színpadi dialógusainak köszönheti: az ún. Mametspeak (Mametbeszéd) pattogó párbeszédekre és profán kifejezések használatára utal. Az Oleanna premierje 1992-ben volt, majd Mamet 1994-ben filmre vitte saját darabját. David Mamet filmes alkotóként is elismert. Ő írta többek között A postás mindig kétszer csenget, az Aki legyőzte Al Caponét és Az ítélet forgatókönyvét, utóbbiért 1982-ben Oscar-díjra jelölték.
További részletek: Centrál Színház oldalán
