Ismerős az érzés, amikor délelőtt tizenegykor ülsz a kanapén, a harmadik kávédat iszod, és fogalmad sincs, hogy kedd van-e vagy szombat? Ne aggódj, nem veled van a baj. Üdvözöljük a „karácsonyi limbóban”, abban a különös, időtlen zónában, amely december 27-én kezdődik, és egészen szilveszterig tart.
Ez az az időszak, amikor a naptár érvényét veszti, a reggeli és a vacsora fogalma összemosódik, és a legfontosabb döntésed ( elméletileg) az, hogy melyik maradék süteményt edd meg következőnek.
Miért érezzük magunkat ilyenkor „elveszve”?
A pszichológia Post-Christmas Blues-nak, azaz karácsony utáni levertségnek nevezi azt az érzelmi hullámvölgyet, ami ilyenkor sokunkat elér. Ennek több prózai oka is van:
A dopamin-visszaesés: Hetekig készültünk, szerveztünk, várakoztunk. Az ünnep alatt az agyunk jutalmazási rendszere csúcsra jár. Amikor az esemény véget ér, a hormonszintünk hirtelen visszaesik, ami ürességérzetet és motiválatlanságot okozhat.
A társas túltöltődés: Még a leginkább extrovertált embereket is kimeríti a folyamatos vendégeskedés és a családi dinamikák menedzselése. A pizsamás magány ilyenkor nem lustaság, hanem érzelmi regeneráció.
A kényszeres számvetés: A két ünnep között óhatatlanul ránk tör a „mit értem el idén?” kérdése, ami a közösségi média tökéletesre filterezett évösszegzői mellett gyakran szorongáshoz vezet.
Ne akarj most világot megváltani!
A legnagyobb hiba, amit ilyenkor elkövethetünk, ha azonnal rávetjük magunkunk az újévi fogadalmakra. A január elsejei „új én” mítosza hatalmas nyomást helyez ránk, miközben a testünk és a lelkünk még a decemberi hajtást pihenné ki.
Tudod mi van még most: Két Ünnep Között Van Az Anyák Pihenője (Vagy Valami Ahhoz Hasonló)
Miért ne most kezdj el diétázni, vállalkozást építeni vagy maratont futni?
Hogyan éld túl ezt az időszakot bűntudat nélkül?
Fogadd el az időtlenséget: Ha nem tudod, milyen nap van, az azt jelenti, hogy sikerült kikapcsolnod. Élvezd ki! Ritka pillanat az évben, amikor a világ nem követel tőled azonnali válaszokat.
Szűrd a zajt: Ha nyomasztanak mások sikerei vagy a „tökéletes” évzáró posztok, tedd félre a telefont. A te éved értéke nem a lájkok számától függ.
Végezz „mikro-feladatokat”: Ha mégis vágysz a hasznosság érzésére, válassz valami apróságot. Rendezz el egy fiókot, válogass ki pár régi e-mailt, vagy olvass el tíz oldalt egy könyvből. De csak akkor, ha jólesik.
Figyelj a fényre: A sötétség fokozza a levertséget. Menj ki sétálni napi 20 percre, még akkor is, ha szürke az ég. A friss levegő segít visszatalálni a valóságba.
A lényeg: December utolsó napjai nem arra valók, hogy produktív légy. Arra valók, hogy megérkezz önmagadhoz, és erőt gyűjts a januárhoz. Pizsamában, maradék bejglivel a kezedben is értékes ember vagy – és pont ennyi elég is mostanra.











