A szülés valami olyasmi, amiről mindenkinek van véleménye. Mit egyél/ne egyél előtt, hogyan indítsd be, hogyan nyomjad, stb. Emellett léteznek a száraz statisztikai adatok, a tények, mint például, hogy hazánkban a babák 40%-a császármetszéssel látja meg a világot. Tehát 10-ből 4 nő császármetszés útján hozza a világra a gyermekét.
Az alatt a 9 hónap alatt, amíg a szívünk alatt hordjuk a gyermekünket, sok mindenre lehet, és kell is felkészülni. Még ha 100%-ig is biztos vagy abban, hogy természetes úton hozod világra őt, akkor is fontos, hogy tájékozódjál arról, hogy mi történik, ha császárnő leszel.
Amikor a kislányomat vártam,- pedig nem 20 éves voltam, – tökéletesen megingathatatlan voltam abban, hogy simán megszülöm, megszoptatom, majd felöltöztetem vagány rucikba és indulhatunk valami laza délelőtti beülős helyre limonádézni. Na ez mind nem jött össze. Rögtön a szüléssel kezdtem sort, amikor a 7 órás vajúdás után azonnali császármetszésre került sor. Fogalmam se volt róla mi fog történi, és mi lesz azután. Finoman fogalmazva mind fizikailag, mind lelkileg padlót fogtam. Mondjuk ki nyugodtan: a császárt nehéz lelki sérülés nélkül megélni. Lehet, hogy nem rögtön, de lesz egy olyan pont, amikor lesz egy csomó kérdésed lesz például a regenerálódással kapcsolatban, vagy azzal, hogy akkor most én nem is vagyok anya?? Ehhez egyébként több olyan komment „járul hozzá”, amivel az anyukás FB csoportokban lehet néha találkozni…
Van, aki szerint ez nem szülés, van, aki szerint ez a könnyebb út, s van, aki szerint a szülés nem dráma, és illik utána pikk-pakk jól és kívánatosnak lenni. Ezek a gondolatok nagyon károsak és bűntudatkeltők, ezért fontos beszélni a császármetszés valódi természetéről.
Mindez még 2010-ben történt, ha most lennék terhes (rokonoknak, barátoknak üzenem: nem, nem leszek), akkor oltári nagy mázlim lenne. Létezik egy Császárvonalra keresztelt támogatói oldal, FB csoport és nem utolsósorban ingyenesen letölthető mobilos applikáció, akik nap, mint nap azért dolgoznak, hogy senki ne maradhasson hiteles információ és segítség nélkül sem a szülés előtt, sem a kórházban, sem pedig a gyermekágyi időszak nehézségei során.
És ez nem minden… A Császárvonal mögött álló csapat (Rákosi Dóra, Kiss Verus, Veisenberger Eleonóra, Perdy-Fazakas Brigitte) , akik maguk is mindannyian érintettek a témában, szeretnének kilépni az online világból, és személyesebbé, élőbbé tenni magukat. Szeretnék, ha beszélnének a császáros történeteikről az anyukák, az érzéseikről, gondolataikról. .
Ha ezekről beszélünk, ezeket megmutatjuk, az segíthet a saját szüléssel kapcsolatos gondolatainkat, megéléseinket is helyre tenni.
Egyedülálló császáros heges fotótárlatot készítenének, ahol a kiállítás képeit szüléstörténetek kísérik majd, a látogatóknak pedig lehetőséget biztosítanának előadások meghallgatására, és egyéni konzultációra is. A HEGMESÉK címet kapta a program, hiszen minden heg mögött egy emberi történet húzódik, mely történetek segíthetik az olvasó számára saját pozitív és negatív emlékeit, érzéseit megérteni, feldolgozni. A vándorkiállítás öt állomásán bemutatott fotók, írások és előadások anyagából könyv is készülne, mely a későbbiekben is rendkívüli betekintést nyújthat a témakör tabukkal övezett területeire laikusok és szakemberek számára egyaránt.
Ahhoz, hogy ez a páratlan koncepció létrejöhessen a csapat indul a Richter Gedeon Nyrt pályázatán, a Richter Anna Díjért. Ha érintett vagy, vagy egyszerűen csak fontosnak tartod, hogy a HEGMESÉK megkapja a közönség díjat, akkor szavazz rájuk március 8-ig az alábbi linken: https://richterannadij.hu/index.php/2019/2019-dontosok-8 ( a szavazás után kaptok egy emailt, az abban található linkre kattintva meg kell majd erősíteni).
