fbpx

Tátiti Tibike, a világ utolsó táviratkihordója gondol egy merészet | Minimag mesekönyv ajánló

Tátiti Tibike, a világ utolsó táviratkihordója gondol egy merészet

…Milbacher Róbert pedig szerencsére épp ott van, hogy megörökítse mindezt az utókornak (könyvajánló)

Itt az ideje, hogy nyilvánosan is felvállaljam: rajongok a férfiakért! Azt tapasztalom, hogy valahányszor egy pasi úgy dönt, gyerekeknek ír, az eredmény valami fergeteges, furcsa, felemás és mégis teljesen érvényes igazság, amiben érdemes megmerítkezni.

Nincs ez másként Tátiti Tibike kalandjaival sem! Milbacher Róbert digitális tollából olyan izgalmas, romantikus, humoros és nem utolsó sorban magával ragadó történet bújt elő, amely élvezet a gyerekeknek és a szülőnek is.

Tátiti Tibike, a világ utolsó táviratkihordója meg a sutyorkai elit

Van egy távoli, talán-nem-is-volt-soha falu valahol a messziségben, úgy nevezett…Sutyorka.

Sutyorkában mintha megállt volna az idő: tér és idő között, rögvalóságban toporog egyhelyben a jelen. A falubéli postán dolgozó Tátiti Tibike és Flambi Sanyi élete nap nap után hajszál pontosan ugyanolyan: a postára reggel hétig tilos a bemenet, délután négykor kötelező az épületet elhagyni, a köztes időben pedig várni kell az érkezőkre, akik nem jönnek sosem. Se Godot, se pletykás vénasszonyok, se levelezőtársuknak lapot küldő szende lányok… senki se érkezik, semmi se történik, semmi se változik.

Egészen addig, míg Tátiti Tibike egy szép napon gondol egy merészet és belepötyögi a fejében kavargó – kissé zavaros, de na és?! – gondolatai a végtelenbe. “Tudja e valaki stop hogy mieert voltak szomoruuak stop az oozlaabgombak stop”. Ezután aztán szalad az üzenet ezerfelé a világban és hőseink legnagyobb meglepetésére rövidesen válasz is érkezik. Kopognak a fakopáncsok, tamtamolnak a tűzföldi indiánok, ütemelnek a nagyképű ír szteptáncosok, ritmizálnak a kuflonok és muflonok, dübörögnek az eszkimó sámánok dobjai… és Sutyorka község postahivatalába a bolygó minden szegletéből érkezik hír a világ ezer sarkából.

Tátiti Tibike, a világ utolsó táviratkihordója gondol egy merészet

Az Enyveskezű Útonállók és a zsarnok király története

Tátiti Tibike, a világ utolsó táviratkihordója gondol egy merészet

A mese előrehaladtával aztán kiderül, miért szomorúak azok a szerencsétlen őzlábgombák, mi miatt haragudtak meg egymásra a gércek és a gilicek, megtudjuk, mennyi az annyi és az is kiderül, messzi-e még a messzi. (További hasznos tudnivalók megszerzése érdekében vegyétek az irányt Sutyorka felé és kérjétek Tátiti Tibike segítségét. Fogadok, hogy nektek is belepötyög az éterbe akármit!)

Később megismerhetünk számos kellemetlen alakot és  ugyan távol álljon tőlem, hogy korhű politikai utalásokat véljek felfedezni egy kortárs meseregényben, a király, aki túrótlan túrós tésztát akar enni, ezért  a tejfölöset átkereszteli, a túrót meg az egész országból kitiltja, emlékeztet valakire. A három haramia, az úgynevezett Enyveskezű Útonállók, minden rossznak elhozói, gonosz és alamuszi szörnyetegek, hőseink legfélelmetesebb, legfondorlatosabb ellenségei, a ragacsos masszával eltulajdonoló, zsarnokoskodó és ostoba tolvajbanda is meg-megidézett bennem ezt-azt. Dehát ez csak mese, semmi más!

Az elmaradhatatlan szerelmi szál- ráadásul duplán

Minden jó történetben vannak szerelmesek, akiket az isten is egymásnak teremtett és akik között titokban csak úgy izzik a láng. Ilyen romantikus szál köti össze a kissé habókos, ám hősiesen lelkes Flambi Sanyit, valamint a minden színében friss és természetes Regenyei Rékát, a madarak leghűségesebb, legédesebb, legnapraforgósabb barátját is. (Ezt mi, a külső szemlélők persze azonnal látjuk, nekik azonban pontosan nyolcvanhét kalandos oldalra van szükségük ahhoz, hogy észrevegyék a nyilvánvalót.)

 

A másik szerelmespár, Gilice és Gérce, érzelmei kőbe vésett igazságként állítanak örök mementót a régvolt kedveseknek, s egyben szállítják a szükségszerű szövevényes kalamajkát az egész regénynek. Átkok, fényes és fénytelen oldalú palacsinták, tekerés ide-oda, eltűnt madarak és megtalált boldogság zúgnak át több tucatnyi oldalon, mígnem minden és mindenki a helyére kerül.

Kiknek ajánlom a Tátiti Tibike, a világ utolsó táviratkihordója gondol egy merészet kötetet?

Apukáknak, akik végre egy vicces, kacagtató és sablonmentes gyerekkönyvet szeretnének olvasni az unalomig ismert annapetigergő vagy hercegnős-kisautós mese helyett.

Anyukáknak, akik a szokványostól eltérő illusztrációkat és a felnőttkompatibilis történetvezetést többre értékelik a csilli-villi borítóknál.

Gyerekeknek, akik tudják, hogy az igazi hősök köztünk járnak és a tudás az igazi hatalom.

Neked, nektek, nekünk és mindenkinek, aki szereti: must have példány minden gyerekszobában!

A SZERZŐ

Kocsis Blanka vagyok, háromgyerekes mamikaze, szövegíró, nő, feleség.

Hosszú éveken át semmi másra nem vágytam, csak arra, hogy anya legyek. Aztán amikor az lettem, igencsak meglepődtem, hogy a grandiózus „anya vagyok” életérzés helyett inkább csak zavart éreztem. Hát hol a megígért babaillat, rózsaszín köd, teljes összeolvadás és belső béke, amire szerződtem?! Megdöbbenve vettem észre, hogy nekem nem megy az „aludj, amikor a baba alszik”, és egyáltalán nem tudok belelazulni az anya – mártásztyúárt – szexistennő szerepbe. Csak úsztam az árral – nem ritkán ráadásul az árral szemben.

Ma már három okos, ügyes, szép és – nekem – tökéletes kiskorú kevéssé tökéletes, gyakran bakizó és önleevésben világbajnok anyja vagyok, főállásban szövegíró vállalkozó. Néha elbízom magam, és kis korkülönbséges anyukaként azt képzelem, láttam már mindent, meg annak az ellenkezőjét is. Aztán jönnek a gyerekeim, és bebizonyítják, hogy már megint alábecsültem őket.

Szakmai tevékenységemről itt tudhattok meg többet:

www.hakellegyjoszo.hu

Hatékony szövegírás vállalkozásodnak

További cikkei

Minimag hírlevél feliratkozás

Kövess minket