fbpx

mese

Lágy őszi szél simogatta Kőris Apó ágait, melyek egyikén, testvérei társaságában hintázott Levél Lea. Kőris Apó csak néhány perccel ezelőtt mondta meg nekik, hogy hamarosan búcsút kell venniük egymástól. Ha a tél beköszönt, nem tudja majd táplálni számtalan gyermekét, ezért zöld ruhácskájukat lassan melegebb, aranybarna útiköpenyre cseréli, és elengedi őket, hogy világot lássanak.

Egyszer vót, hun nem vót a világon, még az óperenciás tengeren, még az üveghegyeken is túl vót eggy ács, oszt ez úgy kitanulta a kovácsmesteriget, hogy lett belüle olyan varga, hogy nem vót az a szabó, amék olyan jó cipőt tudott vóna csinálni, mint amilyen jó görbe fésüt ez a kádár esztergába metszett.

Rögtön bejön még egy alapkérdés, mit szeret a szülő? Mert Apa és Anya nyilván nem azokon a meséken nőtt fel, melyek most nagyrészt kitöltik a kínálatot. Régebben nem volt ekkora választék. Voltak Grimm mesék és népmesék, és persze Szutyejev és Mazsola és Tádé, stb, de ez a mostani bőség zavara nem. Természetesen az olyan klasszikus mesék, mint egy Benedek Elek válogatás, vagy más gyűjteményes mesekönyvek ma is megállják a helyüket, habár az adatok alapján elmondhatom, hogy már kevésbé népszerűek, mint a kortárs művek.

Népszerű cikkek

Kövess minket