fbpx

mese olvasás

Csepi és Csöpi testvérvízcseppek voltak. Szüleikkel együtt az óceánban éltek sok millió másik vízcsepp-családdal együtt. Gyerekként Csepinek és Csöpinek csak annyi volt a feladata, hogy hízzon és szép nagy cseppé gyarapodjon. Közben egyszer az apukájuk, egyszer az anyukájuk ment el dolgozni. A felnőtt vízcseppeknek az volt a munkájuk, hogy nagy körutazásokat tegyenek a Földön, és közben öntözzék, táplálják a növényeket, és itassák az élőlényeket.

Nálatok a családban milyen szerepet tölt be a mese? Az esti rutin része? A megnyugtatás eszköze egy rohangálós, ugrálós délelőtt után? A jutalmazás vagy a békés együttlét egyik formája? Sok családban így kerül be a meseolvasás a mindennapi tevékenységek közé. Már ha egyáltalán bekerül. Abba kevesen gondolnak bele, hogy a mese rengeteg fejlesztő hatással bír a kicsikre. Pedig, amíg épp huszadszor olvasod fel Boribon történeteit, és egy kötőszót sem hagyhatsz ki, mert a gyermeked azonnal kiszúrja, többet fejlődik, mint képzelnéd.

Gyakran hallani a “digitális bennszülöttként” emlegetett alfa generációról, arról, hogy a mai 10 év alatti gyerekek szabadidejük nagy részét monitorok előtt töltik. Licsár Szilvia pedagógussal, a Játékliget szakértőjével arról beszélgettünk, tapasztalatai szerint az elektronikus eszközök népszerűsége mellett olvasunk-e még mesekönyveket, mennyire jellemző program ez a családokban.

Egyre többször halljuk vagy olvassuk szülőknek szóló fórumokon, hogy nem kellene az ünnepi időszakokban sok-sok felesleges tárggyal, édességgel elárasztani a gyerekeinket. Kiemelten igaz ez az adventi időszakra, amikor ötlet híján sokszor töltjük meg a kis zsákokat apró-cseprő műanyag semmiségekkel, pár hónap után ránk romló cukrokkal, csokoládéval, soha többé elő nem kerülő haszontalan dolgokkal. Idén legyen ez másképp: adventi zsákok helyett nyitogassunk mesekönyveket!

Népszerű cikkek

Hírlevél feliratkozás

Kövess minket