Egy gyerek kevés, a három gyerek sok! Még mindig (folyamatosan) tartja magát a furcsa tézis miszerint: két gyerek szuper, minden más felállás nem megfelelő, és ennek sokan – szinte mindenki – hangot is adnak!
Az anyáknak ez jó lesz! Az anyák ehhez úgysem értenek! Az anyák ilyet nem hordanak! Na, ez való az anyáknak! Az anyák olyan egyformák!
-Ma este nem mesélek, nézzétek helyette a tévét! – mondja sok szülő, hogy időt spóroljon. Amíg megy a tévé, a gyerekek addig se nyaggatják se őket, se egymást. Bevallom őszintén, velem is előfordult már egy-egy hosszabb nap után, amikor ott állt a sok mosatlan, pakolnivaló, hogy a könnyebb utat választottam, bekapcsoltam a tévét. Pedig a mese, amit mi mondunk el nekik, amit mi olvasunk fel nekik, pótolhatatlan kincs az életükben.
Igen, fáradt vagyok. Igen, ma éjjel sem aludtam sokat. Igen, többnyire az ovi, suli, különóra, bolt, posta, konyha, gyerekszoba köreit futom. Igen van, hogy ötször átgondolom, mit főzzek aznap, mert szeretném, ha mindenkinek jó lenne, egészséges lenne, lenne otthon hozzávaló, és beleférne az időmbe is.