Utazóanya

A Maldív-szigetek saját szervezésben, lakott szigeten is tökéletes választás, ha babával, gyerekkel vagy netán várandósan utaznátok. Ha bárki hezitál, hogy nekivágjon-e álmai kalandjának, annak nagyon egyszerű válasszal tudok szolgálni: igen, vágjatok bele! 

Nagyon sokan szeretnek utazni. Aztán a gyermekvállalást követően felmerül a kérdés: vajon babával is érdemes, lehetséges repülni? A szülő nagyon szeretne útnak indulni, dehát mégiscsak annyi probléma adódhat a babával, hogy lehet, hogy nem is ér annyit az egész…?

Sok anyukában felmerülhet a kérdés, mielőtt lefoglal egy utazást, hogy vajon hogyan fog aludni a babája idegen helyen? Hogy fogja elaltatni, és egyáltalán hol fog aludni? Sok mindentől függ, például hogy otthon mik a szokások, milyenek lesznek a körülmények ott, ahová megyünk, illetve, hogy milyen típusú nyaralást tervezünk (túrázós, egy helyben lévős stb.). Összeszedtem a tapasztalataimat, amiket akkor szereztem, amikor három hetet nyaraltunk Thaiföldön kilenc hónapos ikrekkel. Ezeket osztom meg pár extra tippel.

Egyre több bababarát étterem nyitja meg kapuit, amit csodálatosnak tartok, hisz kezdik belátni a vendéglátásban is, hogy sokan szeretnének kisbabával is útra kelni, és egyre kevesebb nő szeretne éveken keresztül a négy fal között ülni és “csak” babázni.

…avagy szavak, amik nem gondoltam, hogy valaha el fogják hagyni a számat egymás után, ebben a sorrendben.

Ha valaki megkérdezi, hogy mi a legnehezebb része egy családi út megszervezésének, te mit mondanál? Miután már voltunk három hetet kilenc hónapos ikrekkel Thaiföldön, azt mondom, maga az út megszervezése végtelenül egyszerű volt. A legnehezebb maga az elhatározás volt; hogy ezt most tényleg meg fogjuk tenni.

Többen is kérdezték tőlem, hogyan oldottuk meg az időeltolódást a babákkal, amikor Thaiföldre utaztunk velük. A válaszom röviden és tömören az, hogy nehezen. Szerintem ez volt az egész utazásnak az egyik legnagyobb kihívása. A saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy a “baby jetlag” bizony egy nagyon is létező jelenség. Ráadásul magyarul nem is nagyon találtam erről szóló cikket, illetve arról, hogyan tudjuk ezt a legjobb módon kezelni.

Amióta hazajöttünk a nyaralásból két napja, megmagyarázhatatlan levertség fogott el. Egyszerűen nem tudtam, mi lehet az oka ennek, amíg ma el nem mentem egyet futni. Futás közben beugrott; hát persze! Ez a szabadság utáni depresszió jelensége! Mondjuk a hagyományos értelemben ez azoknak adatik meg, akiknek van rendes munkahelye, és elmennek szabadságra, majd visszatérnek a munkahelyre.