Kategória: Budapest gyerekszemmel

Árpád híd, nem is gondoltad volna | Budapest gyerekszemmel

A Minimag legújabb sorozatában Győr-Ágoston Fruzsina, a Lili’s Budapest alapítója, gyakorlott idegenvezetőként különleges sétákat mutat nekünk, miközben Budapest titkait is felfedezhetjük, mindezt gyerekszemmel, szórakoztatva. Egyre fiatalabb budapesti hidakkal ismerkedünk meg, de ez nem azt jelenti, hogy a rövidebb történethez kevesebb érdekesség társul. Így vagyunk az Árpád híddal is, amiről tudok pár izgalmas dolgot mesélni, amit ti is elmesélhettek a gyerekeknek, amikor átkeltek a hídon.

Egy újabb rekorder?

Sok szempontból rekordernek számít az Árpád híd.

Egyfelől ott van a megvalósítása, ami a budapesti hidak közül a leghosszabb. Már az 1890-es években tartottak népszavazást Óbudán, hogy nagyon szükség lenne, az akkor még Óbudai hídként nevezett, átkelőre. Az indok az volt, hogy könnyebben tudnának munkát vállalni a gyárakban az óbudaiak, ha nem kéne az egész várost megkerülniük munkába járás miatt. 1908-ban meg is született a törvény a híd megépítéséről, de a pályázatot csak 1930-ban írták ki. Nem volt egyszerű a pályázok helyzete, hiszen összesen négy dunai ágat kellett áthidalni a hídnak és el kellett dönteni, hogy a Margit hídhoz hasonlóan kanyargós legyen az útpálya a folyásirány miatt, vagy egyenes. Végül nem is a pályaművek közül választották ki a nyertest, ami egy dísztelen, közel 1 km hosszú gerendahíd lett.

A hosszúságával (928 m) az ország leghosszabb hídja lett.

Az alátámasztás miatt meg kellett hosszabbítani a Hungária körutat, sőt a Margitszigetet is északi irányba. A munkálatok végre elkezdődtek és kiválasztották a híd nevét, ami az Árpád lett. Ám ekkor jött a második világháború, amit egyetlen budapesti hídként sértetlenül vészelt át. Ennek oka az volt, hogy csak félig készült el addigra.

Új név, új terv

A háború utáni időszak egy új nevet és egy új tervet is hozott magával. Innentől Sztálin híd lett az átkelő neve és az általános anyaghiány miatt csak fele szélességében építették meg hidat (két villamos sín és egy-egy sáv). Az átadásra 1950. november 7-én került sor, tehát a népszavazástól számítva 58 évnek kellett eltelnie, hogy az óbudaiak könnyedén átjussanak Pestre. A Sztálin név nem terjedt el a köztudatban, így pár év múlva hivatalosan is visszanevezték Árpádra.

Lehet, hogy túl keskeny?

A keskenysége is problémát jelentett, hiszen már akkor is nagyon forgalmas hídnak számított, ezért 1980-ben megkezdődött a kiszélesítése (1984-re fejezték be). Ne úgy képzeljük el, hogy hozzáépítettek még két-két sávot, hanem először még keskenyebbé vált a híd. Lebontották az útpályákat tartó konzolokat, így az Árpád híd lecsökkent két villamossínre. Ehhez délről és északról is hozzáépítettek egy-egy az eredetivel megegyező alakú új hídszerkezetet. Valójában az Árpád híd három különálló híd, egymás mellett. A híd teljes szélessége így 35,4 m.

Mondtam már, hogy rekorder?

Láthatjuk, valóban rekorderről beszélünk: rekord hosszú idő telt el az igény megfogalmazása és a híd tényleges átadása között, a Megyeri híd átadásáig Budapest leghosszabb hídja volt, egyedül őt nem robbantották fel a német csapatok, három neve is volt (mondjuk ezzel csak átlagosnak számít Budapesten), a mai napig a legforgalmasabb hídunk.

Gondoltátok volna mindezt az Árpád hídról?

Nyitókép:

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A szerző

Egy karácsonyra kapott Budapest útikönyvvel kezdődött el minden. Átnéztem és a nyári szünetet, mert a benne olvasott helyek felkeresésével töltöttem. Ebből következett egy idegenvezetői vizsga és egy turisztikai diploma. A diploma után a legjobb helyre kerültem, ahol megtanultam, hogy az idegenvezetés nem csupán évszámokról, építészetistílusokról szól, hanem legendákról és izgalmasabbnál izgalmasabb történetekről. A kislányaim születéséig dolgoztam idegenvezetőként és programszervezőként, majd a lányokkal töltöttem a mindennapjaimat.

Budapest ezután is az életem része maradt, csak most már a családomnak meséltem a város érdekességeiről. Idővel arra lettem figyelmes, hogy Lili, a nagyobbik lányom már külön kéri ezeket a városnézéseket és ez volt az a pont, amikor „megszületett” a szerelem vállalkozásom, a Lili’s Budapest, ahol gyermekes családoknak tartok budapesti városnéző sétákat. Fő célom, hogy a sétáim igazi családi programok legyenek, ahol nem csak a gyermekek fedezik fel játkos módon a főváros helyszíneit, de a szülők/nagyszülők is megismerhetnek kevésbé ismert történeteket, legendákat.

A sétákról itt olvashattok bővebben: https://lilisbudapest.hu/