Persze, hogy mi is felülünk a Barbie vonatra, bár talán annyi a mentségünkre szolgál, hogy máskor is volt már Barbie téma a Minimagon. A lányom ( 13+) és barátnőivel ültem be egyedüli, kísérő szülőként a moziba, mivel én már akkor tudtam, hogy be fog jönni a film, amikor a trailer-ét megnéztem.
Mondjuk már a hype már előbb utolért: elképzeltem Margot Robbie és Ryan Gosling neon trikós görkorcsolyázását Los Angeles utcáin, vártam az Aqua Barbie dalát ( mázli, hogy nem kapott nagyobb teret a filmben) , de a lényeg, ami igazán érdekelt, az az, hogy mit ad a film, mit fog adni a lányomnak, és nekem.
SPOILER:
vagyis nem is annyira spoiler talán: Függetlenül attól, hogy a feminizmus, a nosztalgia, a látvány vagy mindezek kombinációja miatt mentél megnézni a Barbie-t, valószínűleg úgy hagytad el a mozit, hogy egy kicsit jobban hittél a világban.
1. A lányok bármit megtehetnek - és az se gond, ha ezt fárasztónak találjuk.
ITT MÁR LESZ SPOILER
A Barbie film legelején Barbieland sok tehetséges Barbieja abban a hitben él, hogy a Való Világban a nők minden problémáját megoldották azzal, hogy megmutatták, hogy a lányok bármit megtehetnek.
A fizikus Barbie, az újságíró Barbie és az orvos Barbie egyaránt nagyon inspiratívak (és tényleg azok a kislányok számára), de az első lecke, amit Gerwig,a film rendezője igen hamar világossá tesz, hogy bármit megtenni és bárkinek is lenni szuper kimerítő lehet.
Barbie egzisztenciális válságának első jelei közé tartozik, hogy a rosszul sikerült éjszakai alvás után álmosan ébred, sokkot kap a túl hideg zuhanyvíz miatt, és véletlenül elégeti a reggeli gofriját – ezek mind olyan dolgok, amelyek bárkivel megtörténhetnek, aki kicsit is kiégett a hajtásban.
Gerwig lehetőséget ad a nézőknek, hogy egyszerre két, látszólag ellentétes érzést ismerjenek fel:
Annyira felemelő dolog nőként nagy dolgokat elérni ( hiszen Barbie meg van győződve arról, hogy a való világban ő és társai inspirálják a kislányokat) , és ugyanakkor hihetetlenül fárasztó is.
Ennek a fárasztóságnak, kimerítő érzésnek a felismerése az első lépés, amit Barbie-nak meg kell tennie ahhoz, hogy megtalálja saját maga ember voltát, és ezt az üzenetet bármelyik napra magunkkal vihetjük, amikor egyszerre érezzük magunkat büszkének, de egyben eléggé kimerültnek is, AZ TELJESEN RENDBEN VAN.
2. Közös nevezőre hozott feministák generációi
Több generáció valós nőit ábrázolja a Barbie, és mindannyiuknak megvan a saját véleménye arról, hogyan kellene kinéznie a női létnek.
Sasha a tizenéves lány, Gloria, Sasha édesanyja, Ruth Handler, az eredeti Barbie megalkotója mind mind konkrét elképzeléssel, tudással rendelkeznek a női létről.
Más -más szemszögből tekintenek Barbie-ra, és ezzel együtt magukra, a nőkre, és a feminizmusra is. Ahogy kapcsolatba kerülnek és ahogyan közösen támogatják őt, úgy jön rá Barbie a saját emberi mivoltára.
Ez egy metafóra a feministák azon eltérő generációiról, akiket a patriarchátus gyakran szembefordít egymással, és akik ennek ellenére mégis képesek közös nevezőre jutni.
3. A férfiasság és a nőiesség szélsőségei mindenkinek ártanak.
A filmben két szélsőség között kellene választanunk, és valószínűleg más mozinéző se tudott velem együtt azonosulni, se Barbielanddel, se Kendommal.
Elvégre nehéz azonosulni egy olyan világgal, mint Kendom, amit kizárólag férfiak irányítanak, és amelyben az egyetlen szerepe a nőknek az, hogy csodálják a férfiakat és átadják Ken-nek a sört.
Másrészt Barbielandben a Keneknek nincs célja, a strandoláson kívül nincs más elfoglaltságuk, nincs otthonuk, és a Barbiek veszik át a társadalom működtetésének minden egyes feladatát. Ki szeretne ilyen világban élni?!
Azzal, hogy Gerwig a Barbieland és a Kendom révén bemutatja a hagyományos férfiasság és nőiesség szélsőségeit, rávilágít arra, hogy egyik sem egészséges. Az igazi emberi mivolt e kettő között létezik, minden ember számára.
Ettől függetlenül a Való világ kicsit jobban hasonlít a Kendomra, mint a Barbielandre, úgyhogy megéri időt, energiát és pénzt fektetni a nők sikerébe.
4.Nem a nők feladata, hogy olyan férfiakat hozzanak rendbe, akik még nem ismerik önmagukat.
Az a pillanat, amikor Barbie többször is elmondta Ken-nek, hogy fontos része az életének, de az ő segítsége nélkül kell megtalálnia saját magát, na az igazi szívdobogtató pillanat.
Ahelyett, hogy Barbie és Ken között fenntartotta volna a romantikus kapcsolat illúzióját, Gerwig úgy döntött, hogy főhősnője fontos határt szab: nem fog segíteni Kennek, hogy helyrehozza a sérült férfiasságát.
Ez egy kihívást jelentő üzenet, amit a való világban nem szabad elfelejteni, különösen akkor, ha csodálatos Ken-ek vannak a te életedben is, akik mindig támogattak téged, de nőként nem a te felelősséged, hogy a férfiasság válságát a személyes kapcsolataidon keresztül oldd meg. Ezt a Ken-eknek maguknak kell kitalálniuk.
5. Legyen több női rendező
Mondjuk ez nem egy új keletű probléma, amire csak most jöttem rá, de azért érdemes elgondolkozni a statisztikákon, egyenlőtlenségeken, stb.
Most, hogy épp tart Amerikában a forgatókönyvírók sztrájkja, arra is fel kéne hívni a figyelmet, hogy mekkora egyenlőtlenség van a sikeres női rendezők és a sikeres férfi rendezők között.
A női rendezők, írók és producerek egyaránt több pénzt és lehetőséget érdemelnek, hogy a Barbie-hoz hasonló elképzeléseket megvalósíthassák.
Melyik a 10 legtöbb bevételt hozó film, amelyet nő rendezett?
10. Tökéletes hang (2015, Elizabeth Banks)
$287,144,079
9. Alkonyat (2008, Catherine Hardwick)
$408,430,415
8. Alvin és a mókusok: The Squeakquel (2009, Betty Thomas)
$443,140,005
7. Shrek (2001, Andrew Adamson és Vicky Jenson)
$488,441,368
6. Merida, a bátor (2012, Mark Andrews és Brenda Chapman)
540,4 millió dollár
5. A Mátrix újratöltve (2003, Lilly és Lana Wachowski)
$741,847,937
4. Wonder Woman (2017, Patty Jenkins)
$822,854,286
3. Marvel kapitány (2019, Anna Boded és Ryan Fleck)
$1,131,416,446
2. Jégvarázs I (2013, Chris Buck és Jennifer Lee)
$1,284,540,518
1. Jégvarázs II (2019, Chris Buck és Jennifer Lee)
$1,453,683,476
A Barbie film, egész biztosan be fog kerülni a top 5-be, hiszen már a nyító hétvégén 700 millió dollár a globális bevétele.
Szükség van az erős női filmekre, és ehhez női rendezők kellenek.
A Barbie-val Gerwig a lányok és nők szemszögéből mutatja be a világot, annak minden szépségével, kettős mércéjével, rendezetlenségével együtt. Az ilyen filmeknek nem kellene egyszeri alkalomnak lenniük.
