mindennapok

Óvodáskorú gyerekekkel általában elég fárasztóak a hétköznapok, gyakran nagyon szívmelengetők, és időnként olyanok, hogy könnyesre röhögjük magunkat saját magunkon, a gyermektelen életünkhöz képest megváltozott prioritásainkon, és… egészen őszintén: a tulajdon gyerekeinken. Én ezt csinálom a legtöbbször.

Fogcsikorgatós éjszaka után ébredtünk ma reggel fél 8-kor. Nem a hideg miatt, hanem a feszültségtől csikorgattam a fogam, amikor az éjszaka egy részében a kisfiam minden visszaaltatás után újra felébredt, dobálta magát, sírt. Fogzás, mozgásfejlődés, fogjuk valamire így 9 hónaposan, már nem keresek magyarázatokat, csak próbálok túlélni ilyenkor, és várni a reggelt. Szerencsére hajnalban volt egy pihentetőbb szakasz, így csak enyhe fejfájással ébredtem.

Azt tudjuk, hogy ha egy anya, jól érzi magát a bőrében, kiegyensúlyozott és nyugodt, akkor a gyerekek és az egész család is jól érzi magát. Ez tény. Amikor magunkra figyelünk, időt szánunk magunkra, arra, hogy kipihentek legyünk, jól tápláltak és fittek, akkor a lehető legjobbat tesszük a gyermekeinkért. Mert így egy türelmes, szerető, kedves Anyát kapnak. De ezért tenni kell, mindennap.