fbpx

Anyapara

Aki nagykamasszal (változó, hogy hány éves kortól indul, de mondjuk 12-19 éves kor közöttiek) tölti a midennapjait, annak sok esetben könnyű a dolga: eszik, iszik, alszik, hűtőt nyitogat, határokat feszeget, vicces, jó fej, rendszeresen fürdik, eldönt néhány komolyabb kérdést is
Keresve sem találhat a kamasz magának jobb indokot legális, orvos által előírt(!), kötelező lustálkodásra, mint egy kis megfázás. Kamasz fiúk – dráma tagozat nélküli iskolákban is – remekül alakítják a Hattyú halálát, amint megfújja őket egy kis szél, és/vagy levesesedni kezd az orruk. Ha a kamasz g
Cuki gyereked nem csak kamasszá nőtt, megnyúlt, megváltozott, hanem új szokásokat is felvett. Önálló véleménye van (ez eddig sem ártott, ha van), ellenkezik és akar. Mindig akar valamit. Elmenni ide vagy oda, ezt azt kipróbálni. Feszegetni a határokat. Te persze nem engeded, hisz nemrég még gyerek v
Miért olvasok nap, mint nap olyan cikkeket, amelyben az áll, hogy anyának lenni nehéz, fárasztó és elviselhetetlen, amikor kicsi a gyerek. Amikor meg nagyobb, akkor azt várjuk, hogy “normális” legyen végre, olyan, mint amikor kicsi volt. Csak nekem van képzavarom?
Kérem szépen, kiakadás van nálam. Nem az a szokványos év végi „még egy hét van karácsonyig és annyi mindent sem sikerült elintéznem” katasztrófális helyzet állt elő. Nem, azon én már nem görcsölök. Minden úgy lesz jó, ahogy lesz. Beállt ez a belső béke- külső nyugalomnak álcázott skandináv stílusú h

Nyílt levél a fura életkorban tévelygő ifjú, azaz egy kamasznak, hogyan bírja ki megzizzent szüleit. De nem csak nekik jár a megbolondulás élménye, ez alanyi jogon a szülőket is megilleti. Ettől persze a sz@r még inkább a plafonig ér, de az lenne a durva, ha ennyi bolond egy családba összezárva békésen megférne egymás mellett. Salát Luca írása.

Lehet forró egy téma, tele lehet vele a sajtó és foglalkozhat vele a szomszédtól a zöldségesig mindenki, igazi súlya akkor lesz, amikor téged is érint. Hatványozottan igaz mindez, ha a gyerekeddel történik valami olyan, amiről korábban csak hallottál, még akkor is, ha elvileg felkészülten ér a dolog és nem vagy teljesen tájékozatlan a témában.

Könnyű azt mondani, hogy “beszéltessük” a gyereket, akkor majd szép lassan mindent elmond. Aha. Ehelyett inkább az a tapasztalat, hogy ha eddig nem volt része a családi együttléteknek a magunkról való beszélgetés, akkor ezt nagyon nehéz egy kamasszal kialakítani. De nem lehetetlen.

Nyakunkon az érettségi. Izgatott szülők és diákok zizegnek felvételi pontszámok útvesztőjében, úton-útfélen zúdul rám a kérdés: a te fiad hova tovább…? Ők nem értik, hogy leszarom, s a józan tervezgetést elmossa a megkönnyebbülés mindent átjáró érzése, hogy eljutottunk idáig. Salát Luca írása.

Akkor is ha éppen elkezdődött az iskola és akkor is, ha már mindjárt vége, meg akkor is ez lesz, ha már rég nem jár suliba. Ja, akkor talán már nem.

Akár egy tündérmese címe is lehetne. Pedig igaz. Kipróbáltuk. A 14 éves fiam meg én. Olvasói levél érkezett hozzánk a kamaszról és a házimunkáról. Olvassátok el és közben gondoljátok át, nálatok, hogy megy a házimunka.

A kamaszkor az egyik olyan aggasztókitüntetett időszaka életünknek, amit a pszichológusok normatív krízisként emlegetnek. Az évtizedek során több menetrendszerű megbolonduláson megyünk keresztül, ezek közül legdurvább a serdülőkor, illetve az életközépi válság. A jó hír az, hogy mindez személyes fejlődésünket szolgálja, az viszont aggasztó, hogy gyermekünk serdülőkori identitáskrízise nagy valószínűséggel egybeesik saját megzizzenésünkkel, így otthonunk jó eséllyel jobban emlékeztet egy zártosztályhoz, mint békés családi fészekhez.

egérkastély

Népszerű cikkek

ideiglenes tetoválások MATRICÁS ÓRIÁS POSZTER, 49 MATRICÁVAL | AZ EMBERI TEST

Hírlevél feliratkozás

Kövess minket

GYERE NÉZELŐDNI

Ajándék ötletek, letölthető játékok, téli dekorációk. Minden benne van a Minimag Karácsonyi Különszámában