Pompás napok

Szép időben kertészkedjünk és figyeljük meg, milyen állatokat látunk a természetben! Sétáljunk, ugráljunk énekeljünk!

Tartsatok velem mondókázva, énekelve az úton, aminek a végén egy pompás mulatságba csöppenünk. Még főzni is fogunk!

Ismeritek? Otthon ezt is kipróbálhatjátok, gyerekkorunk szép emlékeit fogja idézni. A gyerekkorunkból ismert játékot ajánljuk A kezed öt ujja c. népmeséhez.

A népi játékok és mondókák jótékony hatásáról már sokat írtunk, ma ezek közül olyan mondókákat emelünk ki, amelyeket mozgással összekötve ismételgethettek a gyerekekkel. Miért jók ezek? Mert így többoldalú megerősítés történik. A bejegyzésben található mondókák a hallást, beszédészlelést, az auditív

A gyerekek akarva akaratlanul szembesülnek a járványhoz kapcsolódó információval, bár érteni még vajmi keveset értenek belőle. Ezért is fontos, hogy ha lehet játsszuk el velük a betegség elűzését, mondjuk rigmusokat, mondókákat, amivel meg tudjuk őket nyugtatni. Ez most az egyik legfontosabb dolgunk

Vót égy özvegyasszony, annak vót égy fia, Jankó, de úgy elkényeztettegyerekkorától. – Majd én, fiam, majd én csinálom. Majd én dogozók. Hogy mán erős legénke lett, de még égy pohár vizet sé vót ura a kútrulhozni. Hát a szomszéd épített égy házat, és kellett a gerendákat fölrakni.

Közeledik a tavasz, ami azt is jelenti, hogy pedagógus kollégáink sok-sok egyéb mellett a március 15-ei ünnepségre is igyekeznek felkészülni. Óvodásoknál és alsó tagozatosoknál ezt még inkább csak játékos formában teszik a legtöbben, amivel mi is egyetértünk. Ehhez gyűjtöttünk össze néhány népi játé

A Pompás Napok módszertanának egyik központi kérdése, hogy miként válasszunk népi játékokat, mondókákat, dalokat a népmesékhez. Ebből mutatunk most néhány példát. A tavasz és jó idő közeledtével a mozgásos játékokra helyezzük a hangsúlyt. Válogatásunk alapját Lázár Katalin Gyertek, gyertek játszani

Egy történet Abu Dhahabiból, ahol egy ismerős, ismerőse halotta. Így adjuk közre mi is, ahogy a mesék szájról, szájra szállnak:

A kérdés felvetődik, amikor közel engedjük magunkhoz a meséket. A válasz pedig már készen áll. SZÍVBŐL! Erre buzdít Pető Melinda pedagógus kollégánk is hozzászólásában az egyik január eleji blogcikkünknél.

Közeledik a farsang, az ovisok és az iskolások, sőt egyre gyakrabban a felnőttek is már tervezgetik, milyen jelmezbe bújjanak az idén. Nekik szeretnénk ötleteke adni farsangi cikkgyűjteményünkkel.

Szülőként, pedagógusként gyakran új és csábító, de talán terhes feladatnak érezhetjük azt a trendet, ami azt követeli, hogy mondjunk mesét fejből.