A Felhőcukrászda-sztori
Az illusztrációkkal gazdagon megszórt, szórakoztató és humoros verses regény középpontjában a mindenre elszánt gonosztevő, az igazi varázs-bully, Árcsibáld áll. Ő az, aki puszta kedvtelésből terrorizálja a közeli falu lakóit – ó jaj, kot-kot, nyiha, vuff* – és a szomszéd királyságot, Banyaguffot is.
*Harcos Bálint saját szavai!
De mivel, mint a legtöbb zsarnok, ő sem szereti bemocskolni a kezét, a piszkos munkát rendre szolgasorsban tartott – mint utóbb kiderül, életcélokkal teli – háziállataira bízza. Nünü, Habók, Lulla és Zazi azonban köszönik szépen, nem kérnek többet az elnyomatásból, így egy szép napon fogják magukat és elszelelnek. (Amúgy felettébb gyakorlatias gondolkodású állatkompánia: a lelépti pénzt, négy arany pro kopf, nem felejtik el magukkal vinni a nagy kalandra.)
Innen már csak néhány fejezeten – és befuccsolt vállalkozáson – át vezet az út a nagy beteljesülésig. A Felhőcukrászda tömve, az állatok mind sikeres bizniszmenek, és Árcsibáld Arcsivá konszolidálódva bully-ból a legnagyobb állatprotezsévé válva támogatja az üzletmenetet. Igazi 21. századi hepiend!
5 ok, amiért érdemes elolvasni a Felhőcukrászda kötetet
Legalább száz érvem lenne arra, miért érdemes bármikor ellátogatni a Felhőcukrászdába – és az elméleti gasztronómiai kalandozásokról még nem is beszéltem! De most csak az öt legfontosabbat mondom el, mert szerintem az is bőven elég lesz ahhoz, hogy ez a verses mese bepottyanjon valamiképp a nyuszi kosarába. 😉
Szóval miért érdemes alaposan elidőzni a Felhőcukrászda egyik kényelmes boxában?
Mert ezt a sztorit egy férfi írta. A kisgyerekek világa szerintem egy kicsit túlságosan is feminizált. Bölcsis gondozó nénik, óvó nénik, tanító nénik, logopédus nénik, szerző nénik, csupa-csupa nő. A szívem egyik fele emiatt lelkesen kiabálja, hogy görlpávör! A másik fele meg csendben sírdogál, mert a világ nemcsak egyféle. Épp ezért valahányszor azt tapasztalom, hogy egy férfi lesétál az irodalom kikacskaringózott elefántcsonttornyából, és komolyan veszi a világegyetem legkritikusabb olvasóját – a.k.a a gyereket –, boldog vagyok. Bónusz, hogy Harcos Bálint nagyon jó ritmusban, szívmelengető dallamossággal és a szlenget ízlésesen a szövegbe csempészve ír.
(Az érintett korú gyerekeim szerint a véleményem random bullshit, a szőrös sütemény és a fülzsírpuding azonban mindent visz. Hát, kedves olvasó, döntsd el te, melyikünknek van igaza!)
Mert – a legjobb értelemben – gendersemleges. Minden szülő, akinek ’vegyesfelvágott ’csipet csapat igényeit kell kielégítenie, tudja, hogy mindenből csak olyan jó, ami a fiúknak elég fiús, a lányoknak meg kellően lányos, különben a fene megette az egészet. Épp ezért vagyok lelkes, amikor egy szerző úgy ír, hogy a szereplők neme mellékes a sztorivezetés szempontjából. Kit érdekel, hogy a jógázó kígyó vagy a fodrászpatkány fiú vagy lány? A lényeg, hogy jó arcok, egyedi a látásmódjuk, helyén van a szívük, és ha van egy álmuk, nem adják fel.
Mert ez egy fejlődésregény, versben. Ebben a mesében senki se tökéletes, de mindenkinek van vágya a jobbra. Miközben a főszereplők újraírják saját jövőjüket, megtapasztalják, hogy semmi sincs ingyen, és hogy csak akkor lehetnek sikeresek, ha nem csak befelé, a saját elképzeléseikre figyelnek. Mit sem ér a póktehetség, ha a festő nem figyel oda a megrendelők kívánalmaira, és hiába a namaszté-biznisz, ha a kígyó oktató nem figyel a diákok képességeire és edzettségi fokára.
A mese végére azonban mindenki önmagára és céljaira talál, Arcsi pedig felismeri saját korábbi balgaságát. A szereplők boldogok, a gyerekek boldogok, és anya is örül, mert két rigmus között helyenként több életbölcsesség bújik meg, mint egy átlag etikatankönyvben.
Mert andalítóan dallamos és ízlésesen választékos a szókészlete. Mindenki tudja, hogy az a kisgyerek, akinek minden este legalább 10 percet olvasnak, 5 éves korára várhatóan legalább 296 660 szót hallott már. De azon kevesebben gondolkoznak el, hogy miből is adódik össze az a választékos szókincs, ami a gyerek aktív szókészletét adja. Ahhoz, hogy a csemete pontosan, érthetően és árnyaltan fejezze ki magát, bizony nem árt, ha a leggyakoribb köznapi szófordulatok mellett megismerkedik a magyar nyelv humoros kacskaringóival és vargabetűivel is. Harcos Bálint ebben – is – a szülők keze alá dolgozik és rengeteg dallamos, szokatlan szóval, újszerű szóteremtménnyel kedveskedik a gyerekeknek.
Mert brutál sok és izgalmas az illusztráció. Sok kisgyerek szeret az olvasó felnőtt ölébe kucorodva szemlélődni, a Felhőcukrászda pedig nemcsak olvasva és hallgatva, hanem szemlélve is érdekes. Bognár Éva Katinka színhasználata, az egyes települések arculata és a bájos szereplők megjelenése egyaránt az olvasók kedvence lesz!
A SZERZŐ
Z. Kocsis Blanka vagyok, háromgyerekes mamikaze, szövegíró, nő.
Hosszú éveken át semmi másra nem vágytam, csak arra, hogy anya legyek. Aztán amikor az lettem, igencsak meglepődtem, hogy a grandiózus „anya vagyok” életérzés helyett inkább csak zavart éreztem. Hát hol a megígért babaillat, rózsaszín köd, teljes összeolvadás és belső béke, amire szerződtem?! Megdöbbenve vettem észre, hogy nekem nem megy az „aludj, amikor a baba alszik”, és egyáltalán nem tudok belelazulni az anya – mártásztyúárt – szexistennő szerepbe. Csak úsztam az árral – nem ritkán ráadásul az árral szemben.
Ma már három okos, ügyes, szép és – nekem – tökéletes kiskorú kevéssé tökéletes, gyakran bakizó és önleevésben világbajnok anyja vagyok, főállásban szövegíró vállalkozó. Néha elbízom magam, és kis korkülönbséges anyukaként azt képzelem, láttam már mindent, meg annak az ellenkezőjét is. Aztán jönnek a gyerekeim, és bebizonyítják, hogy már megint alábecsültem őket.
Szakmai tevékenységemről itt tudhattok meg többet:
Hatékony szövegírás vállalkozásodnak!
Babaróka kövecskéi | Minimag könyvajánló
Megjelent a legújabb Babaróka mesekönyv, és a Babaróka kövecskéi méltó folytatása az egyszerre tényfeltáró és
„Az a fontos, hogy együtt csinálunk valamit, és ezt a valamit mindannyian jó ötletnek tartjuk” – interjú Lencse Máté játéktervezővel
Lencse Máté nem hétköznapi férfi. Felnőttként beteljesítette a legnagyobb menőséget, minden gyerek álmát: az a
Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) visszatér (bár el sem ment) | Színes szagos könyvajánló
„De kanyarodni, nyuszi, azt belülről kell. Szív, kalandvágy és dőlésszög. Ez a három. Meg, na
