Dunapest | Budapest gyerekszemmel

A Minimag legújabb sorozatában Győr-Ágoston Fruzsina, a Lili’s Budapest alapítója, gyakorlott idegenvezetőként különleges sétákat mutat nekünk, miközben Budapest titkait is felfedezhetjük, mindezt gyerekszemmel, szórakoztatva.

VAN ITT EGY UJJ

Amikor Budapest utcáin sétálunk azt hihetnénk, hogy figyelünk a körülöttünk lévő dolgokra, pedig az esetek többségében számos érdekesség mellett haladunk el. Ilyen például a házak falán lévő mutatóujjak vagy nyilak. Ma arról mesélek, hogy mit jelölnek ezek az ujjak.

Forrás: szerző sajátja

Különleges a főváros kapcsolata a Dunával, hiszen egyfelől elválasztja Pestet és Budát, másfelől össze is köti a két városrészt. A Duna a budapestiek mindennapjainak része, többségünk átkel rajta vagy az ablakából rálát, mégsem tudunk róla szinte semmit. A Duna fővárosi szakasza 30 km hosszú, a meder szélessége változó a Szentendrei – sziget csúcsa alatt 640 m, a Lánchídnál 350 m. A legkeskenyebb az Erzsébet hídnál, ahol csupán 280 m. Ahol szélesebb a folyó ott mélyebb is, a budapesti szakaszon 3-10 m közötti. Budapestnél az átlagos sebessége 1-1,5 m/s, ami árvízkor akár a duplája is lehet. Hogy könnyebben tudjuk elképzelni a sebességét, egy versenymedencét 1,6 másodperc alatt, a Balatont 9,3 nap alatt tudná megtölteni a folyó.

Forrás: szerző sajátja

ÁRVIZ VOLT BUDAPESTEN

Budapest területének nagy része a Duna egykori árterületéhez tartozott, olyannyira, hogy a mai Nagykörút a folyó egyik legfontosabb mellékágának a vonalát követi. A Rákos-árok Pest városának fő eső – és szennyvízelvezető csatornája volt. Az árok és Pest nagyrészének sorsát a valaha volt legnagyobb dunai árvíz pecsételte meg.

Forrás: mult-kor.hu

A középkortól kezdve összesen 50 jelentősebb árvizet jegyeztek fel, amik rengeteg kárt okoztak. Nem kell hatalmas áradásokra gondolni, hiszen ilyenkor még szabályozatlan volt a Duna, semmi sem akadályozta, hogy kilépjen a medréből. Az 1775-ös árvíz után kezdtek el töltéseket emelni a partra, de ez sem volt elég az 1838. tavaszán bekövetkezett katasztrófához.

Forrás: szerző sajátja

TAVASZI ÁRADÁSOK

1838. januárjában dermesztőre fordult az időjárás Bécs és Buda között, be is fagyott a folyó. Márciusban megérkezett a tavasz és megindult az olvadás, de a jég csak lassan tudott levonulni és a sekély részeken jégdugó alakult ki, ami felduzzasztotta a folyó vízét. 1838. március 13-án a várostól északra lévő jégdugó engedett és a megnövekedett vízmennyiség főleg Pest alacsonyabban lévő részeit elárasztotta. A jég a Csepel-szigetnél is megakadt, ami tovább növelte a vízszintet.

A legrosszabb helyzet a Rákos-árok vonalában volt, hiszen az volt a legmélyebben a városban, Ferencvárosban 2,6 méteren tetőzött az ár. A korabeli leírások szerint négy sziget emelkedett ki az árból, az egyik a mai Szent István Bazilika előtti rész (nem véletlen, hogy hálából ide építették fel a Bazilikát). Sokan segítettek a bajbajutottatokon, közülük a leghíresebb Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós” volt. Öt napig rótta a csónakjával a várost és szünet nélkül mentette az embereket.

Forrás: kozterkep.hu

A Margitsziget fáinak csupán a csúcsa lógott ki a vízből és szinte az összes elpusztult.  Az ár március 18-án vonult le, hatalmas pusztítást hagyva maga után. Több, mint 2000 ház pusztult el, 50 ezren váltak hajléktalanná és 150 ember vesztette életét Pesten. Budán kisebb volt a pusztítás, hiszen az ottani házak magasabban álltak.

Forrás: szerző sajátja

Az emléktáblák erre az árvízre emlékeznek és azért ennyire szétszórtan a városban, mert bizony ekkora részen pusztított az ár. Ezután kezdődött meg a Duna szabályozása és a rakpartok kiépítése, illetve feltöltötték a Rákos-árkot és egész Pestet is. Az árvíz után nem érkezhetett üres kocsi a városba, hoznia kellett magával földet, amivel megemelték Pestet.