Skip to content
Gyerek nélkül boldogabb vagy. Ez nem vélemény, hanem adat. A legfrissebb, 2024-2025-ös kutatások megerősítik: a gyermektelen felnőttek általában elégedettebbek az életükkel, mint a szülők. Több szabadidejük van, jobban alszanak, kevesebb a napi stresszük, és pénzügyileg is stabilabbak.
De mielőtt bárki is úgy érezné, hogy ez egy támadás a szülők ellen – épp ellenkezőleg, hiszen nekem is van 2. Egyszerűen a jelenlegi társadalmi és politikai rendszerek nem teszik lehetővé, hogy szülőként boldog legyél.
Közegészségügyi válság lett a szülői létből
2025-ben az amerikai tisztifőorvos (Surgeon General) hivatalosan is közegészségügyi válságnak minősítette a szülői stresszt. Ennek semmi köze, ahhoz, hogy szülőként mentálisan labilis lennél, egyszerűen a rendszer cserbenhagy.
Az adatok brutálisak. Az Egyesült Államokban egy gyermek felnevelése 18 éves koráig évente átlagosan 23 000 dollárba (kb. 8,5 millió forint) kerül. Inflációval korrigálva ez összesen 651 000 dollár. Mindeközben az amerikai szülőknek átlagosan 11 nap fizetett szabadságuk van évente – összesen, nem csak gyermekgondozásra. Nincs államilag garantált szülői szabadság. Nincs támogatott bölcsőde vagy óvoda. A gyerekekkel való aktív gondoskodás naponta 1,75 órát vesz el az anyáktól, 1,09 órát az apáktól – a házimunka és a fizetett munka mellett.
Akkor most már talán egyértelmű, hogy itt bizony nem egy életformáról beszélünk, hanem egy túlélésről.
Mikor lehetnek boldogok a szülők?
A kutatások szerint három forgatókönyv létezik, amikor a szülők elérik vagy meghaladják a gyermektelenek boldogságszintjét:
1. Amikor a gyerekek kirepülnek (Empty Nest)
A szülők boldogsága 50 éves kor felett jelentősen megugrik – de csak akkor, ha a gyermekeik már elköltöztek otthonról. Ebben az életszakaszban a gyerekek végre nem a napi stressz forrásai, hanem társas élvezetet, érzelmi és olykor anyagi támogatást nyújtanak. Vagyis: húsz évig kell csak túlélni, hogy utána jó legyen.
Ezt picit könnyebbé teheted, ha hamarabb szülsz, mert mi 50 körül még javában a pályán vagyunk, és még 5-6 évig ott vagyunk. Oké kimaxoltuk a 20-as éveinket, az biztos.
2. Pénzügyi stabilitás és munka-magánélet egyensúlya
Egy 2024-es milánói tanulmány kimutatta: a szülők akkor boldogabbak, ha rendelkeznek a szükséges anyagi erőforrásokkal és képesek kezelni a munkahelyi nyomást. De mi történik, ha ez nem teljesül? A lakhatás a családi kiadások 29%-át, az élelmezés 18%-át, a gyermekgondozás és oktatás 16%-át teszi ki. Ha egy társadalom nem biztosít megfizethető lakhatást és oktatást, a szülői boldogság elméleti kérdéssé válik.
3. Támogató politikai környezet
És itt jön a csavar. A szülői boldogság nem egyéni teljesítmény, hanem politikai döntés.
Egy 2016-os, 22 országot vizsgáló nemzetközi tanulmány kimutatta: ahol az állam biztosít fizetett szülői szabadságot, gyermekgondozási támogatást és szubvenciókat, ott kisebb a „boldogságszakadék” a szülők és gyermektelenek között. Norvégiában, Portugáliában, Svédországban a szülők gyakran boldogabbak a gyermekteleneknél.
Magyarország is szerepelt ebben a listában – de ne fontos, hogy honnan nézve.
A magyar helyzet: jobb, mint a semmi
A magyar GYED/GYES rendszer – amely évekig tartó otthonmaradást tesz lehetővé – az amerikai helyzethez képest valóban „nagyvonalúnak” tűnik. De ez nem jelenti, hogy objektíven jó. Csak azt, hogy bármilyen állami háló jobb a semmينél.
A családi pótlék 2008 óta nem emelkedett. Az infláció közben… nos, mindenki tudja, mi történt az árakkal. A CSOK? Az nem támogatás – az eladósítás. A források megjegyzik, hogy a születésszámot a CSOK nem tudta tartósan növelni, és valójában az aktív korúak jövedelmének emelkedése az, ami növeli a termékenységet, nem az ingatlantámogatások. Ráadásul a CSOKnak köszönhetően eáláron Magyarországon drágultak legjobban az ingatlanok Európában, így a támogatás összegét (átlag 10 millió Ft) egyszerűen „megette” az áremelkedés.
Az SZJA-kedvezmény létezik, ez tény – de csak akkor ér valamit, ha van miből levonni.
A 2016-os adat, amely Magyarországot a „jobb” országok közé sorolta, ma már nem tükrözi a valóságot. A COVID, az energiaválság, a globális recesszió óta minden rosszabb lett. De az elv változatlan: ahol van rendszer, ott kevésbé drámai a helyzet. Csak épp az a rendszer egyre kevésbé bírja a terhet.
A tanulság: a boldogság rendszerkérdés
A szülői kiégés nem egyéni kudarc. Nem arról szól, hogy valaki „nem elég erős” vagy „nem jól csinálja”. A kiégés arról szól, hogy egy társadalom döntött úgy, hogy a gyermekvállalás legyen a szülők magánproblémája, nem pedig közös felelősség.
Amikor nincs elég fizetett szabadság, amikor a lakhatás elérhetetlen áron van, amikor a pótlék évtizedek óta nem nő – akkor a szülők nem „boldogtalanok”. Akkor a szülők rendszerszerűen kudarcra vannak ítélve.
A szülői boldogság ma már nem választás vagy hozzáállás kérdése. Politikai és gazdasági stabilitás kérdése. És amíg a válasz a gyermekvállalás nehézségeire az, hogy „vegyél fel hitelt” vagy „dolgozz többet” – addig a boldogság csak elméleti lehetőség marad azok számára, akik megengedhetik maguknak.
A szülői boldogság nem „választás”, hanem annak a függvénye, hogy a politika mennyire tudja levenni a szülők válláról a napi 24 órás stresszt és a brutális költségeket.
A többiek? Azok csak túlélnek. Húsz évig. Hátha utána jobb lesz.
Források:
Upworthy: Studies show non-parents are happier than parents unless 1 of these 3 things are true
SoFi: Average Cost of Raising a Child to 18 Per Year
American Time Use Survey Summary
GKI Gazdaságkutató Zrt.: Jó gondolat, rossz kivitelezés – A CSOK hatásai
