Budapest gyerekszemmel

Nyitott szemmel járni Budapest utcáit nemcsak hasznos, de érdekes is. Gyerekkel tenni ugyanezt pedig egy teljesen új élmény.

Szabadban a család kinti ötletek, játékok, programok. Ehhez szeretne a Minimag segítséget nyújtani: megkerestük a legjobb, legérdekesebb kinti játékokat, kiegészítőket, neked már csak nézelődni kell. Sőt különleges programokat is ajánlunk hozzá

Gyerekkel a Belvárosban, azon belül a Fővám tér környékén: helyek és programok lelkes felfedezőknek ovi, vagy suli után.

A korábbi részekben töviről hegyire megismerkedtünk a főváros hídjaival, és a sorozat végére maradt a csemege. Azokról a hidakról fogok mesélni, amiket nem egy bizottság nevezett el, hanem a pesti nép, amik nem az örökkévalóságnak épültek, mégis különleges helyet foglalnak el a fővárosiak szívében. Ők a főváros ideiglenes hídjai.

Nézzük, milyen érdekességeket tartogat a Megyeri híd! A mai budapesti hidunk több szempontból is rekorder: ez az utolsó átkelő a hidas sorozatban, a legészakibb budapesti híd, a főváros leghosszabb hidja, az ország leghosszabb folyami hidja (a leghosszabb híd a Kőröshegyi völgyhíd).

Ma elérkeztünk egy olyan budapesti hídhoz, amelyről már én sem tudtam azonnal valami frappánsat, kevésbé ismert dolgot mesélni. Földrajzilag is kiesik a mindennapjainkból és eddigi munkáim során sem volt szükség a szokásosnál többet tudnom róla. Ez mostanra megváltozott és a cikk elolvasása után már ti tudni fogtok pár érdekességet a Rákóczi hídról.

Egyre fiatalabb budapesti hidakkal ismerkedünk meg, de ez nem azt jelenti, hogy a rövidebb történethez kevesebb érdekesség társul. Így vagyunk az Árpád híddal is, amiről tudok pár izgalmas dolgot mesélni, amit ti is elmesélhettek a gyerekeknek, amikor átkeltek a hídon.

A korábban megismert budapesti hidak igazi műalkotások voltak és most elértünk azokhoz a hidakhoz, ahol a funkcionalitás sokkal fontosabb lett, mint a külcsín. Az időrendi sorban a következő a Petőfi híd, ami első ránézésre csak egy híd, pedig sokkal több izgalmat tartogat a története. Például kiderül, hogy mi köze Petőfihez.

Az egyik kedvenc budapesti helyem az Erzsébet híd, pontosabban a híd látványa a kedvencem. Ahogy autóval jövünk a Hegyalja út felől és a kanyar után ott van ez a hatalmas, fehér híd, az valami felfoghatatlan érzés

A budapesti hidakra főleg eszközként gondolunk, egy lehetőség, amin átkelhetünk a Duna másik oldalára, de van egy hidunk, amit egy mesebeli hangulat leng kerül. A színe, a formája, a története, mind különlegessé teszi. Ez a Szabadság híd, ami a megépítésétől kezdve sok mindenben megváltozott, de van, ami változatlan. Ma róla mesélek!

Gondolkoztatok azon, hogy amikor átmegy a 4-6 – os villamos a Margit hídon miért kell nagyon kapaszkodnotok? Vagy ha kocsival mentek, akkor miért van a híd közepén egy nagy kanyar? Egyáltalán, hogy kanyarodhat egy híd? Most, erről a kanyarról és a híd történetéről olvashattok!

Liliék gyakran kirándulnak az óvodájukkal és arra a kérdésre, hogy merre jártatok, sokszor egymásnak ellentmondó helyszíneket mond. Egy dologban viszont soha nem téved, a hidakban. Ha a neve nem is jut eszébe rögtön a színe vagy egy korábbi élmény, biztosan. Így már én is ki tudom következtetni, hogy merre is jártak! Manapság a hidak nem mások, mint két út összekötése, de nem volt ez mindig így. A következőkben szeretett (vagy éppen nem szeretett) hidjainkkal ismerkedünk meg.