A klímaváltozás hatásai már nem valahol messze, egy jövőbeli sci-fi idővonalán érnek minket. A forró aszfalt, az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás, a burkolt felületeken elfolyó esővizek mind azt jelzik: itt az idő a cselekvésre. De mit tehetünk mi, városlakók, szülők, akik csak egy lakással és egy kis erkéllyel rendelkezünk? A válasz: meglepően sokat.
Egy kiserdő is lehet nagy lépés
A japán ökológus, Akira Miyawaki által kidolgozott Miyawaki-módszer ma már a fenntartható városi élet egyik kulcsszereplője. Ez a sűrűn ültetett, őshonos növényfajokat alkalmazó technika nemcsak a biodiverzitást növeli, hanem kimutathatóan javítja a mikroklímát – csökkenti a hősziget-hatást és segíti a csapadékvíz elvezetését. Ráadásul – a Yale Environment Review tanulmánya szerint – az ilyen minierdők akár 40-szer annyi szén-dioxidot is megköthetnek, mint a hagyományos monokultúrák.
Az ENSZ időjárásjelentésének figyelmeztetései szerint a városi környezetek zöldítése nem választás, hanem kötelesség. Ezt ismerte fel Budapest XVII. kerülete, Rákosmente, ahol két Miyawaki-minierdő is megvalósult.
Ahol a fák is tanítanak
A Borsó és Újlak utca sarkán 256 négyzetméteren jött létre a Margit-Miyawaki kiserdő még 2022 decemberében, ahogy olvashattuk az Európai Éghajlati Paktum sajtóanyagában:Európai Éghajlati Paktum mellékelt sajtóanyagában. A 10 millió Fa Alapítvány szakmai támogatásával és Lipták Dezső helyi lakos kezdeményezésére, az önkormányzat és a környezetvédelmi tanácsnok együttműködésében létrehozott ültetés során több száz őshonos fa- és cserjefajta – például vadkörte, vadalma, kökény, zselnice meggy, sajmeggy, turkesztáni szil, virágos kőris, mezei juhar – került a földbe. A projekt nemcsak zöldfelületet adott vissza, hanem közösségi térré és edukációs hellyé is vált.
A másik kiserdő a Kőrösi iskola mellett létesült, 212 fa és olyan extrák mellett, mint rovarhotel, madárodú, esővízmérő és edukációs tábla. Nem kell messzire menni a fenntartható nevelésért – itt a gyerekek testközelből láthatják, mit jelent élő kapcsolatban lenni a természettel.
Kert a sétány alatt – esőkertek és új zöldstratégiák
Rákosmente nem állt meg a fáknál. A Kis utcai esőkert a burkolat feltörésével keletkezett zöldfelület, amely a csapadékvizet visszatartja és segít a városi hőingadozás enyhítésében. A zöldsáv kialakításával új fák és cserjék kerültek a korábban betonnal fedett területekre. A Pesti út déli sétánya mentén egy olyan zöldsáv került kialakításra, amely megszüntette a lakótelepi környezet szükségtelen betonburkolatait, új fákat és cserjéket ültetve.
Nem másolhatatlan csoda ez, hanem megvalósítható, adaptálható minta. Egy ovi udvarán, iskolák mellett vagy egy lakótelepi parkoló helyén is lehet kezdeni.
Közösség, nem kampány
A fenntarthatóság sokszor a greenwashing csapdájába esik – amikor a zöld címkék üresek. Erről itt írtunk részletesebben. Rákosmente esete mégis mást mutat: ez nem PR, hanem tudatos közösségi jelenlét. A KlímaSztár díj, a Maros Moziban működő ágdaráló-kölcsönző, az évek óta használt mulcsprogram – ezek mind azt bizonyítják, hogy az apró lépések is sokat számítanak.
„Hiszek a helyi közösségekben és abban, hogy a helyi érdekek, tudás és együttműködés összefogásával meg tudjuk védeni környezetünket és éghajlatunkat” – mondja Rózsahegyi Péter, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete.
Mit viszünk ebből haza?
A fák nem fognak egyedül dönteni helyettünk, de megmutatják, hogyan lehet másképp élni. Hogy a zöld nem luxus, hanem szükséglet.
Meg kell mutatnunk azt is a gyermekeinknek, hogyan lehet a világban úgy jelen lenni, hogy hatásunk van, de nem romboló – csak finoman formáló nyomot hagyunk magunk után.
Az Európai éghajlati paktumról
Az Európai Bizottság által az európai zöld megállapodás részeként indított paktum azon emberek mozgalma, akik küldetésüknek tekintik, hogy Európát fenntarthatóbbá tegyék és elősegítsék, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az éghajlati paktum közös színteret kínál az egyéneknek, a közösségeknek és a szervezeteknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a következményeihez való alkalmazkodás érdekében.
