Ha a kölcsönadó és a kölcsönvevő nem tisztázzák a részleteket, és papírt sem írnak róla, később még mindkettőjüknek számos gondja adódhat.
Kovács összefut Molnárral, és kölcsönkér tőle ötszáz forintot, azzal, hogy majd visszahozza. Molnár készségesen ad neki. Pár nappal később megint találkoznak.
– Ó, Molnár, nem tartozom neked ötszáz forinttal?
– De, tartozol.
– Adj még ötöt, és akkor kerek ezret kapsz vissza!
Molnár ismét ad. Néhány nap múlva ismét sor kerül a találkozásra.
– Te Molnár, nem tartozom neked egy ezressel?
– De, igen.
– Adj még ezret, és akkor kétezret adok majd!
Molnár ímmel-ámmal ad. Nemsokára Kovács becsönget hozzá.
– Te, Molnár nem tartozom neked kétezerrel?
– Neeem!
A viccben is az történik, ami az életben: hiba. Ha a kölcsönadó és a kölcsönvevő nem tisztázzák a részleteket, és papírt sem írnak róla, később még mindkettőjüknek számos gondja adódhat.
Mit kell rögzíteni a kölcsönszerződésben?
Célszerű rögzíteni a kölcsönszerződésben, hogy mennyi volt az átadott pénz, a kölcsönvevőnek mikor kell visszaadnia a tartozás összegét, illetve azt is, hogy egy összegben vagy részletekben, készpénzben vagy utalással, kamattal vagy anélkül kell fizetnie. Sajnos dokumentum nélkül hónapok múltán már egyikük sem emlékszik pontosan a részletekre, ráadásul a kölcsönnek általában nincs biztosítéka sem.
A biztosíték azért hasznos, mert ha a készpénzt nem tudja visszaadni az adós, akkor legalább a biztosítékként átvett, és általunk eladott vagyontárgyból visszaszerezhetjük a pénzünket.
Ha az adós nem fizet
Mit lehet tenni abban az esetben, ha az adós a kölcsönt nem adja vissza, és nem adott biztosítékot sem? Ha nincs szerződésünk, akkor mentsük a menthetőt, és próbáljunk meg egy tartozáselismerő nyilatkozatot kérni a kölcsönvevőtől. Kérjük meg, hogy nyilatkozatban rögzítse az átvett pénz összegét, a tartozás elismerését és a visszaadás határidejét. Ezen nyilatkozat birtokában már nem nekünk kell bizonygatni, hogy tartozik nekünk a kölcsönvevő, hanem neki, hogy már visszafizette.
Ha erre az adósunk nem hajlandó, vagy a fizetési határidő eredménytelenül telik el, akkor fizetési meghagyást kezdeményezhetünk a közjegyzőnél. Ennek díja a kölcsönösszeg három százaléka, minimum nyolcezer forint.
Vagyis, ha példának okáért a tartozás összege ötszázezer forint volt, akkor a fizetési meghagyás tizenötezer forintba kerül nekünk. A közjegyzőhöz nem kell benyújtani a bizonyítékokat és nem is vizsgálja, hogy igazunk van-e, csak kiküldi a fizetési meghagyást az adós lakcímére és figyelmeztetni, hogy ha az abban foglaltakkal nem ért egyet, akkor az átvételtől számított tizenöt napon belül megírhatja ezt a közjegyzőnek. Ezt nevezzük ellentmondásnak.
Ha az adósunk a fizetési meghagyásnak nem mond ellent, vagyis elismeri, hogy kapott kölcsönt és még nem adta vissza, annak ellenére, hogy az erre kiszabott határidő már lejárt, akkor a fizetési meghagyás jogerős lesz és a végrehajtótól lehet kérni a tartozás megfizetésének a kikényszerítését. Ebben az esetben kölcsönadóként sajnos további összegeket kell kifizetnünk (a végrehajtási lap kiállítása miatt, valamint a végrehajtónak az eljárás kezdetén egy költségelőleget, aminek mértéke a tartozás összegéhez igazodik) a pénz visszaszerzése céljából.
Mit csinál a végrehajtó?
A végrehajtó felkutatja, hogy van-e az adósnak munkabére, mivel a munkabérből annak 33 %-a levonható a tartozásra. Erről a végrehajtó felhívására a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ha több tartozása van az adósnak, akkor a munkabérének maximum ötven százaléka vonható le a tartozások elszámolására. A végrehajtó felkutatja az adós vagyonát, bankszámláit, ingatlanjait, gépjárművét. A bankszámlára pedig inkasszót tesz.
Az inkasszó egy bankszámlára kiadott azonnali beszedési megbízás, amely keretében akár a tartozás teljes összegét levonja a bank a számláról és utalja a végrehajtónak.
A végrehajtónak lehetősége van arra is, hogy lefoglalja az adós gépkocsiját és értékesítse azt. Ha a tartozás nagy összegű, akkor a végrehajtó az adós ingatlanját is árverés alá vonhatja annak érdekében, hogy a követelés megtérüljön. Mindez sajnálatos módon akár több hónapot is igénybe vehet, ezért azt tanácsolom, hogy alaposan fontoljuk meg, kinek adunk kölcsön és a szerződésben rögzítsük a részleteket, hogy később ne a bíróságon kelljen bizonygatni, hogy mi is történt valójában.
A SZERZŐ
dr. Fülöp Edina ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász, valamint mediátor vagyok.
Folyamatosan képzem magam szakmailag és egyéb területeken is. Jártam üzleti kommunikáció szakra, tanulok előadás-technikát, önfejlesztést és meditációt. Szeretek előadni, és erre többször is volt már lehetőségem konferenciákon. Célom a jogtudatosság növelése és az útmutatás a jogi labirintusban. Kreativitásom a festésben és írásban élem ki. Ez utóbbi vezetett ide a szakértők közé. A mottóm: „A kabátot alakítsd az emberhez, és ne az embert a kabáthoz.” (Anthony de Mello)
Honlap: drfulopedina.hu
Youtube csatornám: Jogos kávészünet dr. Fülöp Edina ügyvéddel
Mikor van szükség ügyvédre? | A szakértő válaszol
Azt gondolná az ember, hogy ez olyan kérdés, amire a válasz egyértelmű, de sajnos nem
Lakáshitel? Gondolkodjatok előre!
Egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy tehermentesen, lakáshitel, CSOK és babaváró hitel nélkül, kizárólag megtakarításokból
Illegális és betiltott nevek | Ezeket ne add a gyerekednek
Hatalmas a boldogság, hamarosan a karodba tarthatod életed egyik értelmét, szülővé válsz, váltok. Rögtön egy
