Ne érts félre, a bejgli csodálatos ( mi is csinálunk, ofkorsz) . De mi van, ha idén valami egészen mással lepnéd meg a családot? Képzeld el a nagyi arcát, amikor egy lángra lobbantott pudingot viszel be az étkezőbe, vagy amikor megkóstolják az első harapás spanyol mandulás nugátot. Gyere, nézzük meg, mit esznek karácsonykor a világ másik felén!
1. Nagy-Britannia: Lángra lobbantjuk a desszertet? – Christmas Pudding
Tudtad, hogy a britek karácsonykor egy olyan süteményt esznek, amit szándékosan meggyújtanak? A Christmas Pudding-ot enni igazából rituálé.
Honnan jött ez az őrület?
Sokáig egy húsos-mazsolás leves (!!!) volt, aztán a 18. századra valaki eszébe jutott, hogy talán édesebb verziót is lehetne csinálni. Azóta mindig 13 hozzávalóból készül – Jézus és a 12 apostol tiszteletére. A legcukibb részlet: az advent első vasárnapja előtt az egész család összegyűlik, mindenki megkeveri egyszer a tésztát, és kíván valamit közben.
I. György királyt egyenesen „Puding Királynak” csúfolták, mert annyira rajongott érte. Aztán jött Charles Dickens, beleszőtte a Karácsonyi énekbe, és onnantól már senki sem úszta meg karácsonykor.
A brit konyha sokszor használ gazdagon fűszerezett, laktató hozzávalókat. (Kapcsolódó: Ha az idei menüben a könnyedségre törekszel, nézd meg a Vegán karácsonyi receptjeinket!)
Miért imádják az angolok?
Mert egy igazi élmény! A sűrű, fűszeres, rummal átitatott tészta tele van aszalt gyümölcsökkel, és amikor lángra lobbanva érkezik a sötét szobába, az egész család lélegzetét elakasztja. Ráadásul a hetekig tartó érlelés alatt az ízek úgy összeérnek, hogy minden falat kalandot ígér.
Hogyan készül a karácsonyi puding süti?
Itt jön a móka: nem sütőben sütik, hanem gőz felett főzik 4-8 (!) órán át, aztán hetekig érlelik. Tálaláskor ráöntenek egy jó adag brandyt, lángra lobbantják, és úgy viszik be a sötét étkezőbe. A gyerekek imádják, a felnőttek is.
Minimag tipp: Ha nincs heteid ( kinek vannak??) a gőzölésre, próbáld ki a gyorsított verziót – még mindig egy élmény lesz!
2. Spanyolország: A nugát, amit a mór telepesek hoztak – Turrón
Spanyolországban karácsonykor mindenhol ezt a varázslatosan ropogós (vagy épp krémes) mandulás édességet kínálják . És tudod mi a fan fact? Hogy évszázadokkal ezelőtti arab receptről van szó.
Mi a sztori?
A 11. században a mór telepesek hozták magukkal a mandulatermesztést és a mézzel való főzés tudományát az Ibériai-félszigetre. Ebből a két alapanyagból alkották meg a turrón ősét, ami aztán évszázadok alatt finomult azzá, amit ma ismerünk. A turrón igazi népszerűsége a 16. században kezdődött, amikor II. Fülöp spanyol király udvarába is bevezették. Hagyományosan az Alicante (kemény, Turrón Duro) és Jijona (lágy, Turrón Blando) régiókból származó változatok a legismertebbek, és máig a karácsonyi szezon elengedhetetlen részét képezik
Nemesek édessége
A turrón sokáig az arisztokrácia ajándéka volt (Gáspár Escolano spanyol történetíró 1610-ben is feljegyezte, hogy lovagoknak és királyoknak adták ajándékul). Mára már világszerte ismert, de a spanyoloknál még mindig a hagyományt képviseli. A spanyol karácsony fő ünnepe a Vízkereszt (Reyes – január 6.), ahol a Turrón is fontos szerepet tölt be a fő ajándékok kibontása közben.
Mit kell tudni a készítésről?
Elképesztően egyszerű: méz, cukor, tojásfehérje, és RENGETEG pirított mandula. A trükk a hőmérsékletben van – lassan, türelmesen kell főzni, aztán formába nyomni és hagyni, hogy megkeményedjen.
Mini recept vázlat: Méz és cukor főzése vastagfalú edényben alacsony hőfokon, amíg sűrű szirup nem lesz. Ehhez a masszához adják hozzá a felvert tojásfehérjét, ami világosabbá teszi a nugátot, majd beleforgatják a nagymennyiségű, pirított, hántolt mandulát. A masszát formába nyomkodják, és hagyják kihűlni, keményre dermedni.
3. Olaszország: A véletlen felfedezés – Panettone
Ez a hatalmas, kupolás kalács minden olasz karácsony királya. És a legjobb része a története.
Hogyan született?
Eredetileg Milánóhoz köthető, története a középkorig nyúlik vissza. A legnépszerűbb legenda egy Toni nevű fiatal inashoz kapcsolódik, aki állítólag véletlenül találta fel a süteményt, amikor a főszakács elrontotta a Sforza udvar desszertjét. Toni gyúrt össze egy édes kenyeret a maradékokból, amely olyannyira ízlett mindenkinek, hogy a „Pane di Toni” („Toni kenyere”) nevet kapta, amiből aztán a Panettone név alakult ki.
Miért más ez, mint a többi kalács?
Az igazi panettone titka a természetes kovászban (lievito madre) rejlik, és a hosszú, akár 36 órás kelesztési idő. Ez adja a kalácsnak a jellegzetes, foszlós, levegős állagot. Olaszországban a karácsonyi időszakban elterjedt a baráti vita a panettone és a Pandoro (egy csillag alakú, Veronából származó, kandírozott gyümölcs nélküli kalács) között, ami hasonló a mi bejgli-zserbó vitánkhoz.
FYI – Mi az a Pandoro? Ha már szóba került: a Pandoro a Panettone nagy riválisa, egy csillag alakú (nyolc csúcsú), veronai karácsonyi kalács. A nevét az arany-sárga színéről kapta („Pan d’oro” = arany kenyér). A legnagyobb különbség? Nincs benne sem mazsola, sem kandírozott gyümölcs – csak tiszta, vaníliás, vajas tészta, amit porcukorral szórnak meg. A Pandoro-rajongók szerint ez az egyszerűség a varázsa, míg a Panettone-hívek szerint a gyümölcs nélkül nem igazi karácsonyi élmény. Te melyik táborba tartozol majd?
Hogyan süsd meg otthon?
Türelem kell hozzá, de megéri. A vajas, vaníliás tésztába jön a mazsola meg a kandírozott gyümölcs, aztán magas papírformában sütöd. A legjobb rész: kihűlés közben fejjel lefelé kell felakasztani, hogy megtartsa a légies szerkezetét. Tudom, őrülten hangzik, de működik!
Egyébként viták elkerülése, és a tökéletes stresszmentes ünnep megteremtése nem lehetetlen: (Tippekért katt ide: ** Hogyan élhetjük át az ünnepeket stresszmentesen?)
4. Németország: A pólyás Kisjézus – Christstollen
A Stollen (vagy Christstollen) a német karácsony gyümölcskenyere. A sütemény formája a bepólyált Kisjézusra emlékeztet, innen kapta a nevét is (Christstollen – Krisztuskalács).
Honnan érkezett ez a süti?
Eredete egészen 1329-ig vezethető vissza, de akkoriban még egy böjti időszakra szánt szegényes étel volt. A máig híres Drezdai Stollen csak a 15. században kezdett el gazdagodni, amikor a pápa engedélyezte a vaj használatát a böjti időszak alatt (az úgynevezett vajlevél – Butterbrief – segítségével). Ettől vált gazdaggá, illatossá, és vált a karácsonyi ünnep elengedhetetlen részévé.
Gigantikus hagyomány
A drezdai pékek 1560 óta minden évben óriási stollent ajándékoztak tartományuruknak. II. (Erős) Ágost szász választófejedelem 1730-ban egy 1,8 tonnás, óriási stollent süttetett, amit aztán 24 000 szeletre vágtak fel a Drezdai Karácsonyi Vásáron. Ez a hagyomány ma is él: minden évben sütnek egy gigantikus Stollen-t.
A recept lényege:
Mini recept vázlat: Sűrű, vajas, kelt tészta, rengeteg aszalt gyümölccsel, mandulával, és gyakran marcipánnal. A tésztát hosszúkás, vastag kenyérré formázzák, kisütik, majd forrón olvasztott vajjal kenik meg, és vastagon megszórják porcukorral. Ez a cukorréteg nem csak ízt ad, de lezárja a tésztát, segítve a hetekig tartó frissesség megőrzését.
5. Franciaország: A kandalló felköltözött az asztalra – Bûche de Noël
A Bûche de Noël (Karácsonyi Fatörzs) nem más, mint egy feltekert piskótatekercs, amelyet csokoládés krémmel vonnak be úgy, hogy az egy farönkre hasonlítson.
Mi köze a tűzifához?
Eredete a középkorból származó téli napfordulós és karácsonyi tuskóégetés hagyományához kapcsolódik. A családok az ünnepekre egy nagy fatuskót égettek el a kandallóban, ami békét, szerencsét és boldogságot hozott a következő évre. A fatörzs süteményként való megjelenése a 19. században történt, amikor a vaskályhák és kémények elterjedésével a tuskóégetés szokása elhalványult, és a desszert vette át a helyét az asztalon.
(Kapcsolódó: Ha a tuskó helyett ajándékot adnál: Karácsonyi Ajándékválogatás 2025)
Művészet lett belőle
A párizsi és lyoni cukrászok ma is versenyeznek, ki készíti a leghitelesebb fatörzs-utánzatot. Habcsók-gombák, porcukor-hó, villával húzott fakéreg-minta – minden mehet rá.
Hogyan készítsd?
A Fatörzs elkészítése egyszerű, de a krém és a díszítés igényli a kreativitást.
Mini recept vázlat: Vékony piskótatészta sütése. A tésztát még melegen feltekerik, majd ha kihűlt, kicsavarják, és megkenik valamilyen krémmel (gesztenye, kávé, vanília vagy klasszikus csokoládé). Visszatekerik, és bevonják egy gazdag csokoládés vajkrémmel vagy ganache-sal. A „fatörzs” hatást villával, vagy fésűvel húzott mintákkal érik el, majd magyalággal, cukorgombákkal díszítik.
+1. Mexikó: A közös élmény – Buñuelos
Ez a ropogós, vékony, lapos fánk (vagy fritter) Mexikóban a karácsony és az újév idején a legnépszerűbb, gyakran a karácsonyi vásárok és utcai árusok specialitása. Néhol kerek, másutt négyszögletes. A ropogós tészta a gazdagságot szimbolizálja az ünnepek alatt.
Spanyol találmány, mexikói szív
A spanyol hódítók hozták magukkal, de a mexikóiak tették igazán ünnepivé. A vékony, ropogós tészta a gazdagságot szimbolizálja, és gyakran az egész család együtt gyúrja.
Miért különleges?
Nemcsak az íze, hanem a készítés élménye. A gyerekek kapnak egy-egy gombócot a tésztából, vékonyra nyújtják, forró olajban ( oké ezt nem a gyerekek csinálják, remélem) kisütik. Aztán jön a legjobb rész: leöntik fahéjas-cukorcsíkos mexikói sziruppal, és még melegen majszolják, a maradék vizet/szirupot a szegényeknek adják.
Elkészítési tipp
Mini recept vázlat: Egyszerű liszt, tojás, vaj tészta, amit nagyon vékonyra nyújtanak. Forró olajban ropogósra sütik. A kész, még meleg fánkokat bőségesen meglocsolják egy illatos, édes piloncillo (mexikói barna cukor) és fahéj sziruppal, vagy egyszerűen porcukorral szórják meg.
