Házasság vagy lakbér? Jane Austen idejében ez volt a nagy kérdés – és úgy tűnik, hogy ma újra ez van a fókuszban
Ahogy a gazdasági válság egyre mélyebb gyökereket ereszt, az emberek kénytelenek újraértékelni a kapcsolatokról alkotott nézeteiket. Vajon tényleg a szerelem minden, vagy a közüzemi számlák kifizetése romantikusabb, mint gondolnánk? Nézzük, hogyan lett Jane Austen regényeiből egy modern túlélési kézikönyv!
A Jane Austen-féle házassági piac gondolata 2024-ben talán túlzásnak tűnhet, de a jelenlegi gazdasági helyzetben valami hasonló zajlik.
Az egyre növekvő megélhetési költségek – lakbér, rezsi, élelmiszerek – hatására egyes párok, még akkor is, ha nem rég jöttek össze, gyorsan összeköltöznek. Ennek célja gyakran a költségek megosztása, ám a túl gyorsan kialakuló közös élet nem mindig bizonyul jó döntésnek.
Míg a bérleti díj megosztásának megvannak az előnyei, a kapcsolat korai összeköltözése problémákat okozhat, ha a pár még nem ismeri jól egymás kommunikációs stílusát és konfliktusmegoldó készségeit.
Talán kéne egy saját szoba először?
Virginia Woolf írt erről a gondolatról, méghozzá az 1929-es A Room of One’s Own (Egy saját szoba) című esszéjében.
Az írásában Woolf azt fejtegeti, hogy az alkotói szabadsághoz – különösen a nők számára – elengedhetetlen az anyagi függetlenség és egy saját tér, ahol gondolkodhatnak és írhatnak.
Woolf szerint egy nőnek „évi ötszáz font és egy saját szoba” kell ahhoz, hogy szabadon alkothasson és ki tudja bontakoztatni a tehetségét. Ez a szimbolikus „saját szoba” vált mára a függetlenség és az autonóm tér egyik legismertebb metaforájává. Szóval mindenkinek szüksége lenne „egy saját szobára”, mielőtt megosztja az életét valakivel.
De mi van akkor, ha a gazdasági helyzet más irányt diktál?
Az egyedülállók pénzügyi büntetése
Nemcsak a párok szembesülnek gazdasági nyomással, de az egyedülállók helyzete is nehezebb. A „szingli felár” fogalma – vagyis az, hogy egyedülállóként nem oszthatók meg a költségek – egyre inkább realitássá válik.
A közösségi médiában nők és férfiak osztják meg keserédes tapasztalataikat arról, hogy a romantikus partner helyett leginkább valakit keresnek, aki társbérlőként segíthet fedezni a költségeket.
Egy brit közgazdász, Peter Kenway, a The Guardian-nak nyilatkozva még azt is felvetette, hogy visszatérhetünk a „Jane Austen-stílusú házassági piachoz„, ahol a fiatalok a pénzügyi stabilitás érdekében próbálnak olyan partnert találni, aki örökséggel vagy ingatlannal, de legalábbis stabil pénzügyi háttérrel rendelkezik.
A megélhetési válság egyenlőtlenségei így még tovább mélyítik a különbségeket a párok és az egyedülállók között.
Ha felelevenítjük történelmi tudásunkat, akkor ez máris érthető lesz: a házasság eredetileg egy gazdasági intézmény volt, és a régens korszakban, amelyben Austen írta regényeit, megoldást jelentett a nők anyagi nehézségeire.
Persze a szerelem is szerepet játszott, de a pénznélküli partner nem kapott főszerepet.
Hogy is volt ez Jane Austen-nél?
Austen regényeiben a házasság nem csupán a szerelemről szólt, hanem a gazdasági túlélésről is. A Büszkeség és balítélet (1813) című regényében a Bennet nővérek kénytelenek gazdag partnert keresni, miután apjuk birtoka egy férfi örökösre száll. Bár Elizabeth Bennet romantikus elvei miatt nem hajlandó csak a pénzért férjhez menni, végül mégis egy vagyoni szempontból előnyös házasságot köt Mr. Darcyval, aki évente 10 000 fontot keres (mai értéken körülbelül 800 000 font). Eközben barátnője, Charlotte, a családi terhek enyhítésére választja Mr. Collinst, egy meglehetősen unalmas, de biztos anyagi hátterű férjet.
És mi a helyzet most?
Ez a narratíva nem veszett el az utóbbi években sem. A közösségi médiában újra és újra felbukkan Charlotte híres monológja a 2005-ös Büszkeség és balítélet filmadaptációból: „27 éves vagyok. Nincs pénzem, nincsenek kilátásaim. Már most terhet jelentek a szüleimnek. És félek.”
A monológ mémek, születésnapi torták, sőt, TikTok-dalok alapját képezte.
Egy Megan Boni nevű influenszer például megírta a „nyár himnuszát”, amelyben lényegében erről énekel, a videó több mint 58 millió megtekintést eredményezett a TikTokon.
Gazdasági tényezők hatása a modern párkapcsolatokra
A Realtor.com® által végzett kutatás a romantikus döntések és a lakhatási költségek közötti kapcsolatot vizsgálta. A 2023-as felmérés eredményei szerint a lakhatási válság nemcsak az ingatlanpiacot, hanem az emberek párkapcsolati döntéseit is jelentősen befolyásolja.
A Z generációs válaszadók 80 százaléka és a Y generációs válaszadók 76 százaléka, akik partnereikkel összeköltöztek, mondta azt, hogy a pénzügyek vagy a logisztika, vagy mindkettő hozzájárult a döntéséhez.
Magyar kontextus: Magyarországon is hasonló trend figyelhető meg. Az Eurostat adatai alapján a lakásárak emelkedése és az infláció miatt sok fiatal keres stabil anyagi hátterű partnert.
A valóság és a romantika találkozása
A kérdés azonban az: vajon tényleg az anyagi biztonságra épített kapcsolatok jelentik a jövőt?
Bár a gazdasági kényszerek egyre inkább formálják a kapcsolati dinamikákat, az Austen-féle tanácsok ma is érvényesek: szerezzünk gazdasági függetlenséget, de ne hagyjuk figyelmen kívül a valódi érzelmeket.
Ahogy Elizabeth Bennet története is megmutatja, a boldogság nem feltétlenül a pénzen múlik – de nem árt, ha az is van.
Bordás Andrea
Minimag Főszerkesztő
