Ki ne szeretne egy jó krimit? Legyen szó dokumentumfilmről a legbrutálisabb sorozatgyilkosokról, egy hangoskönyvről a rejtélyes eltűnésekről, vagy egy podcastről, ami kibogozza a legbonyolultabb bűntényeket, a true crime műfaj valamiért mindannyiunkat magával ragad. De miért is vagyunk ennyire odáig érte? Vajon normális ez a morbid érdeklődés, vagy van valami sötét titok a függőségünk mögött?
Miért tudunk így rákattani a bűnügyekre? Az agyunk parancsa!
Hadd magyarázzam el: Dr. Shannon Curry, klinikai és igazságügyi pszichológus szerint a jelenség gyökerei az evolúciónkban keresendők.
Az agyunk úgy fejlődött, hogy elsődlegesen a veszélyre és a fenyegetésre fókuszáljon. Az őseink számára ez kulcsfontosságú volt a túléléshez.
Gondoljunk csak bele: ha valaki különösen kíváncsi volt arra, miért esett le egy szikla és zúzta agyon a szomszédját, nagyobb eséllyel jegyezte meg a figyelmeztető jeleket, elkerülte a hasonló kockázatokat, és élt elég sokáig ahhoz, hogy továbbadja a génjeit.
Ez a jelenség a negativitási torzítás néven ismert pszichológiai mechanizmus része.
Ez azt jelenti, hogy hajlamosabbak vagyunk észrevenni, megjegyezni és befolyásolni hagyni magunkat a negatív információktól, mint a pozitív vagy semleges ingerektől.
Dr. Curry szerint ez egy mélyen beépült túlélési mechanizmus. Lehet, hogy már nem kell kardfogú macskákra vadásznunk, de az agyunk még mindig „fontosnak” címkéz fel mindent, ami ártalommal, veszéllyel vagy halállal jár.
Morbid kíváncsiság vagy szimulált veszély? A "mi lenne, ha..." játéka
Coltan Scrivner evolúciós pszichológus szerint a „morbid kíváncsiság” ösztönős mechanizmusa irányít minket.
A true crime, azaz a megtörtént bűnügyeket bemutató tartalom lehetővé teszi a veszélyek mentális szimulációját – mindezt persze szigorúan biztonságos környezetben. Ez egyfajta gondolkodásbeli próbakör, ami segíthet felismerni és elkerülni a valódi veszélyt. Mintha az agyunk tesztelné magát: „Oké, ha ez történne velem, hogyan reagálnék?”
Ezek a történetek szinte minden evolúciós dobozt kipipálnak: veszély, kiszámíthatatlanság, társadalmi árulás, sőt néha még tabu is. És ha ehhez hozzáadjuk a hírességek rétegét – olyan embereket, akik amúgy is lekötik a figyelmünket –, akkor egyfajta pszichológiai szuperingert kapunk.
Nem azért vonzódunk hozzájuk, mert helyeseljük az erőszakot, vagy hiányzik az empátia az áldozatok iránt, hanem azért, mert az agyunk úgy van huzalozva, hogy prioritást adjon és megjegyezze a fenyegetésekkel kapcsolatos információkat, különösen, ha a kontextusban hatalom, társadalmi dinamika vagy morális kihágások szerepelnek.
A nők és a true crime: Túlélési stratégia a popkultúrában?
Érdekes tény, hogy a kutatások szerint a true crime fogyasztók döntő többsége nő (73%).
De miért van ez így? A Lions Talk Science szerint ennek oka lehet, hogy a tartalom gyakran olyan helyzeteket is bemutat, amelyek túlélési stratégiát kínálnak – például hogyan lehet visszavonulni vagy védekezni veszélyes férfiakkal vagy támadásokkal szemben. Ez a fajta tudás a nőknél különösen releváns lehet.
Nemcsak izgalom: Problémamegoldás és morális iránytű
Más kutatók, mint például a Psychology Today, felhívják a figyelmet arra, hogy a true crime / megtörtént bűnügy egyfajta rejtvényszerű fejtörőt kínál az elmédnek. Sőt, egyesek úgy írják le, mintha az emberek ebből építkezve jobb túlélők lennének – akár csak mentálisan. Egyfajta intellektuális kihívás, ahol megpróbáljuk összerakni a darabkákat, és megérteni, mi, miért és hogyan történt.
Kevin Bennett (2025) összefoglalója szerint a true crime iránti vonzalom három fő tényezőre épül: érzelmi (szorongás, izgalom), evolúciós (veszélyfelismerés) és morális (igazságosság-észlelés). Az ismeretlen vagy megoldatlan esetek ráadásul közösségi kötődést és vitákat is generálhatnak, hiszen ki ne szeretne a barátaival spekulálni egy régi, felderítetlen ügyről?
Alex Murdaugh és a privilegizált bűnözők varázsa: Amikor a státusz találkozik a bűnnel
Gondoljunk csak az Alex Murdaugh-ügyre, amit Coltan Scrivner is kiemelt. Miért ragadta meg ez a történet annyira a közönséget? Az okok sokrétűek, de egy különösen érdekes jelenséget tárnak fel:
Magas státuszú elkövetők: Az ilyen esetek mindig nagyobb közérdeklődést váltanak ki. De miért? Részben azért, mert megdöntik azt a kényelmes illúziót, hogy a „rendes emberek” biztonságban vannak. Egy gazdag, befolyásos ügyvéd, aki családtagjait gyilkolja meg, sokkal fenyegetőbb a világképünkre nézve, mint egy utcai bűnözőé.
A „szép” bűnözők paradoxona: Feltűnő, hogy mennyi figyelmet kapnak az átlagon felüli külsejű vagy társadalmi pozíciójú elkövetők – gondoljunk Ted Bundyra vagy Amanda Knoxra. Ez nemcsak voyeurizmust tükröz, hanem egy mélyen gyökerező kognitív disszonanciát is: „Ilyen szép/sikeres ember hogy lehet szörnyű?” Ez a disszonancia extra figyelmet és elemzést igényel az agyunktól.
Bűnös emberi motivációk feltárása: A konspiráció, a titkolózás, az emberi természet sötét oldala különösen vonzó agyi ingerként működik, főleg amikor „felsőbb körökben” történik.
Alex Murdaugh ügy
Alex Murdaugh 2021-ben megölte 52 éves feleségét, Maggie-t és 22 éves fiukat, Paul-t a családi birtokon. 2023. március 2-án, kevesebb mint 3 óra tanácskozás után a zsűri bűnösnek találta két rendbeli gyilkosságban. Másnap két egymást követő életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
Miért volt különösen vonzó ez az ügy:
1. Társadalmi pozíció: Murdaugh befolyásos ügyvéd volt Dél-Karolinában és az állam egyik legkiemelkedőbb családjához tartozott. Ez a „bukott elit” narratíva különösen izgalmas a közönség számára.
2. Körülményes bizonyítékok: Nem volt közvetlen bizonyíték – sem tanúk, sem „füstölgő fegyver”, sem vérrel átitatott ruházat – így az ügyészség körülményes bizonyítékokra összpontosított. Ez rejtvényszerű kihívást jelentett a nyilvánosság számára.
3. Pénzügyi bűncselekmények: Murdaugh 22 szövetségi pénzügyi csalás és pénzmosás vádjában is bűnösnek vallotta magát, amiért 40 év börtönt kapott. Ez a többrétegű bűnözés még összetettebbé tette a történetet.
4. Dinasztia bukása: A Murdaugh család generációkon át domináns szerepet játszott a helyi jogrendszerben, ami még drámaibbá tette a bukást.
Az ügy tökéletesen példázza, miért vonzódunk a privilegizált elkövetők történeteihez – az elit pozíció, a családi titkok, a pénzügyi korrupció és a végső bukás mind olyan elemek, amelyek maximálisan aktiválják a „morbid kíváncsiságunkat”.
A média mint dealer: Evolúciós vágyak, modern kizsákmányolás
Itt fel kell tennünk egy kényelmetlen kérdést: mennyire mentesít minket a felelősség alól az, hogy „evolúciós okokból” vonzódunk a true crime-hoz? A média iparágak pontosan ismerik ezeket a pszichológiai mechanizmusokat, és tudatosan használják ki őket.
A kínálat formálja a keresletet: Míg az evolúciós hajlam valóban létezik, a streaming platformok algoritmusai, a clickbait címek és a szenzációhajhász tálalás mind arra szolgálnak, hogy ezt az ösztönt felerősítsék és pénzzé tegyék. A Netflix sorozatok, a megtörtént bűnügy podcastok és a dokumentumfilmek gyakran úgy vannak szerkesztve, hogy maximalizálják a függőséget – hosszú cliffhangerek, fokozatosan adagolt információk, érzelmi manipuláció.
Etikai vakfoltok: Ez a „természetes” magyarázat könnyen elvakíthat minket attól, hogy kritikusan gondolkodjunk arról, milyen hatással van ez az áldozatok családjaira, vagy hogy a szórakoztatás céljából fogyasztott tragédiák mennyire humanizálják vagy dehumanizálják az érintetteket.
A valóság eltorzítása: A true crime média gyakran túlreprezentálja a ritka, spektakuláris eseteket (például fehér, fiatal, vonzó áldozatok ügyeit), miközben alig szentel figyelmet a mindennapi erőszaknak vagy a társadalmi peremén élők tragédiáinak.
True crime vonzalom lezárva
A true crime iránti vonzalom tehát valóban annak a jele, hogy az agyunk működik: figyel, tanul és alkalmazkodik – még ha csak a képernyőkön keresztül is. De ez nem jelenti azt, hogy teljesen ártatlan fogyasztók vagyunk. Az evolúciós magyarázat segít megérteni a jelenséget, de nem mentesít minket a tudatos választások és az etikai megfontolások alól.
Ahelyett, hogy hidegvérűnek vagy voyeurnek gondolnánk magunkat, tudhatjuk, hogy az agyunk egyszerűen csak a dolgát végzi: próbálja értelmezni a világot és megvédeni minket a bajtól. Ugyanakkor érdemes időnként megállnunk és megkérdeznünk magunktól: mit fogyasztunk, miért, és milyen hatással van ez ránk és másokra?
Legközelebb, amikor egy gyilkossági dokumentumfilmet nézel, vagy egy rejtélyes eltűnésről olvasol, ne érezd magad rosszul – de legyél tudatos fogyasztó. Egyszerűen csak az evolúció dolgozik, de a döntés, hogy ezt hogyan és mennyire engeded, már rajtad múlik.
10 true crime sorozat és film
Jeffrey Dahmer (Netflix) – Ez a sorozat a hírhedt sorozatgyilkos, Jeffrey Dahmer életét és bűncselekményeit mutatja be. Tökéletes példa arra, hogy a „hírhedt gyilkosok” miért kötik le a figyelmünket, és miért válik egy-egy eset valóságos „pszichológiai szuperingerré”
Making a Murderer / Gyilkosfaragás (Netflix) – Egy elítélt férfi, Steven Avery története, akit egy korábbi bűncselekményért felmentettek, majd egy újabb gyilkosságért vádoltak meg. Kiválóan bemutatja az igazságosság-észlelés és a jogrendszer működésének bonyolult oldalát, ami szintén izgalmas a true crime rajongóknak.
Amerikai gyilkosság: Gabby Petito (Netflix) – A fiatal influencer, Gabby Petito eltűnésének és halálának felkavaró története, ami rengeteg médiabeli figyelmet kapott. Rávilágít a modern média szerepére és arra, hogy a „magas státuszú” vagy széles körben ismert áldozatok/elkövetők esetei miért érdeklik különösen a közönséget.
Beszélgetések egy sorozatgyilkossal: A Ted Bundy-szalagok (Netflix) – Ted Bundy, Amerika egyik legismertebb sorozatgyilkosának saját vallomásain keresztül mutatja be tetteit. Ez az eset szintén a „hírhedt gyilkos” jelenségét boncolgatja, és a „morbid kíváncsiság” pszichológiai hátterére ad magyarázatot.
A Menendez fivérek (Netflix) – A Menendez fivérek szüleik meggyilkolásának története. Ez az ügy a családon belüli erőszak, az árulás és a társadalmi dinamikák összetett hálóját feszegeti, ami mélyen rezonál az emberi agy fenyegetésészlelő mechanizmusával.
Night Stalker: Éjszakai vadász: Hajsza egy sorozatgyilkos után (Netflix) – Richard Ramirez, a rettegett „Night Stalker” utáni hajszáról szóló dokumentumsorozat. Tökéletesen bemutatja a „veszély” és a „kiszámíthatatlanság” elemeit, ami pszichológiailag vonzóvá teszi a nézők számára.
A lehető legrosszabb szobatárs (Netflix) – Valódi, rémisztő történetek a szobatársi viszonyok során átélt legrosszabb tapasztalatokról, szélhámosokról és gyilkosokról. Ez a sorozat rávilágít a „társadalmi árulás” és a „veszélyfelismerés” fontosságára, amely a cikkben is említett evolúciós mechanizmusokhoz kapcsolódik.
Alvó tigris (Netflix) – Valódi bűncselekmény alapján készült film 1954-ből, ami egy gyilkosság felgöngyölítését követi nyomon. A „fejtörő” aspektus itt is erős, ahogyan a néző is próbálja megfejteni, mi történt valójában.
Az esküvőtől a gyilkosságig: Amerikai családi dráma (Netflix) – Ez a dokumentumfilm Jason Corbett meggyilkolását vizsgálja mindkét fél szemszögéből. Kiemeli a „morális tényezőket”, az igazságosság iránti igényt, valamint a „rejtvény” jellegét, amikor a néző próbálja megérteni a bűntény hátterét és a motivációkat.
Tiger King: Tigrisvilág (Netflix) – Bár elsőre nem tipikus true crime, Joe Exotic és Carole Baskin története valóságos dráma, gyilkossági vádakkal, összeesküvésekkel és emberi gyarlósággal. Kiváló példa arra, hogy a „magas státuszú elkövetők” (vagy legalábbis a médiában hírnevet szerzett szereplők) esetei miért keltik fel a közérdeklődést.
