A szerelem és a hűség próbája olyan alapvető dráma, amely sosem avul el. Molnár Ferenc zseniális komédiája, A testőr, éppen ezt a dilemmát járja körül lenyűgöző eleganciával és finom iróniával. A Centrál Színház színpadán szeptember 13-ától kettős szereposztásban láthatjuk a darabot. Balsai Móni és Ágoston Katalin felváltva játszák majd a Színésznő szerepét. Balsai Móni elhúzódó betegsége miatt a premieren és az első előadásokon Ágoston Katalin lép majd színpadra. Ez lesz az első alkalom, hogy a fiatal színésznő és férje, Schmied Zoltán házaspárt alakítanak egy színdarabban.
15 villámgyors vacsora – 30 perc alatt
Iratkozz fel, és azonnal küldjük a receptválogatást, amit a legválogatósabb gyerekek is szeretnek.
Plusz: hetente friss, minimagos sztorik, mi kellhet ennél több?!
Molnár Ferenc: A színház mestere
Ki volt Molnár Ferenc? Egy zseniális drámaíró, az 20. század elejének irodalmi rocksztárja, akit Budapesten és a tengerentúlon, Broadway-szerte is ünnepeltek.
Az 1910-es évek elején,amikor A testőr premierje volt, Molnár volt a leginkább játszott és ünnepelt magyar szerző.
Éles humorral, szarkasztikus iróniával és a lélek legapróbb rezdüléseit is megragadó érzékenységgel írt.
Darabjai képesek voltak egyszerre szórakoztatni és mélyen elgondolkodtatni, a párbeszédei pedig olyan élesek voltak, mint egy szike. A műveiben megjelenő karakterek összetettek voltak: a felszín alatt mindig feszültség, vágy és fájdalom rejlett. Ezzel az egyedülálló kombinációval vált a színház örök mesterévé, aki olyan örök témákat feszegetett, mint a szerelem, a hűség, a féltékenység és a színjátszás az élet színpadán.
A testőr bemutató a Centrál Színházban
A történet középpontjában egy színészházaspár áll, akik fél évvel az esküvő után kezdenek elhidegülni egymástól. A férj attól tart, felesége, az ünnepelt Színésznő már nem szereti őt, és egyre mélyülő gyanúja nem hagyja nyugodni. Elhatározza, hogy próbára teszi felesége hűségét: saját színészi képességeit latba vetve, parókába és egyenruhába bújva testőrként kezd udvarolni saját nejének.
A cselekmény innen válik igazán sziporkázóvá és kacagtatóvá, hiszen a férjnek élete legjobb alakítását kell nyújtania, miközben a felesége egyre zavartabbá válik. A helyzetből fakadó komikus félreértések, a szellemes párbeszédek és a házaspár folyamatosan kibillenő egyensúlya garantáltan megnevetteti a közönséget.
A darab zsenialitása abban is rejlik, hogy feszegeti a valóság és az illúzió határait. Molnár Ferenc a következő anekdotával válaszolt arra a kérdésre, vajon hihető-e, hogy a feleség nem ismeri fel a férjét a jelmezben: „A színház létezése a hazugság – kivéve a lényeget. Ha a néző egy darab festett vászonról elhiszi, hogy az egy erdő, akkor ezt is el fogja hinni.” A darab időtlen aktualitását pedig jól jelzi a korabeli sajtó is: A Hét című folyóirat az 1910-es ősbemutató idején úgy jellemezte: „Komédiások szerelme és szerelmesek komédiája.”
Az Ujj Mészáros Károly rendezte előadás vizuálisan is különleges élményt ígér. Míg a Molnár Ferenc-i klasszikusok gyakran a szerző saját korába, a századelő budapesti világába kalauzolnak minket, a rendező tudatosan helyezi a történetet a tízes években szárnyait bontogató art deco és a jazz korszakba. Ennek a döntésnek pedig komoly oka van, amely a Centrál Színház repertoárjára is reflektál.
A Centrál Színházban már hatalmas sikerrel fut egy másik Molnár darab, a Játék a kastélyban. Az előadásról korábban már írtunk: Játék a kastélyban.
Annak érdekében, hogy a két Molnár-darab vizuálisan és hangulatában is markánsan elkülönüljön egymástól, A testőr egy elegáns, pezsgő, a szabadság és a modernitás érzetével átitatott világba kalauzolja a nézőt.
„Molnár Ferenc A testőr című zseniális darabja egyrészt elképesztő poénözön, hatalmas brillírozási lehetőség színészi szempontból, ugyanakkor alapvető igazságokat pendít meg az érzéki vágyak, a vonzások és választások, sőt a hosszabbtávú párkapcsolati működés tárgykörében is. Az idő komoly tényező ebben a darabban, kétszer is üt az óra nyílt színen, ami feltétlenül rámutat arra, hogy az egyes jelenetek akkor váltják be a fentieket, ha olajozott, finom szerkezetként, pontosan, mondatról mondatra, jó ritmusban működnek - persze a könnyed természetesség látszatát keltve. Ez hálás lehetőség, ugyanakkor komoly kihívás. Az persze segít, hogy a szereposztás – korabeli jelzővel, illetve – parádés. Az idővel függ össze az is, hogy némi anakronizmussal ezt a történetet a tízes években még csak szárnyait bontogató art-decoba és a jazz korszakba csúsztattuk, hogy karakteresen elkülönüljön a Centrál Színházban hatalmas sikerrel futó másik Molnár darabtól, a Játék a kastélyban című előadástól. Így remélem, hogy ebben a szokatlan, újszerű megjelenésében is elkápráztat, szórakoztat és elvarázsol mindenkit majd az előadás, miközben rádöbbenünk, hogy ez is - mint minden Molnár darab - bizony rólunk szól...”
A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Kárpáti Enikő munkája teszi teljessé ezt az újszerű, stílusos víziót.
A főszerepben Balsai Móni és Schmied Zoltán
A Büszkeség és balítéletet évek óta sziporkázó sikerrel játszó párosa kelti életre a feleséget és a testőrt játszó férjet a nagyszínpadon. A két színész közötti feszültség, összhang és vibrálás garancia a felejthetetlen élményre.
Hatalmas ajándék és nagy élvezet ez a szerep. Molnár elragadóan formálja meg a karaktert, bemutatva a női lélek sokrétűségét. Szeretet, bölcsesség, humor, nőiesség, huncutság van ebben a figurában, remek lehetőség a színészi játékra. A romantika, a szerelmi évődés egyébként is hálás terep, a vígjátéki fordulatok pedig garantálják a kikapcsolódást. A tét nagyon is valóságos: a másik elvesztésének a lehetősége, a szerelmes férj küzdeni akarása, az asszony vágya, hogy a férfi figyelmének a középpontjában maradjon. A mindennapokból ismerős feszültségek a ma nézőihez is közel hozzák a történetet.
A testőr a küzdelmet mutatja meg, amit a férfi a nő szerelmének megtartásáért vív. Szól a kapcsolatok fontosságáról, a házasság erejéről, a féltékenység és a csábítás hatalmáról. Molnár rendkívül szellemesen meséli el a történetet. Csakúgy, mint a Játék a kastélyban című művében, ebben a darabban is a színház a főszereplő, miközben a központi szál maga a szerelem. A férfi-nő kapcsolat hétköznapokban is megjelenő, sokakat érintő kihívásait tárja a nézők elé, miközben az elsöprő erejű, áldozatoktól sem mentes szerelem mindenkit elvarázsol
Balsai Móni váltótársa Ágoston Katalin pedig először lép férjével, Schmied Zoltánnal egy színpadra.
Olyan kiváló játszótársak egészítik ki őket, mint Györgyi Anna és Kaszás Gergő, Papp János, Szabó Éva és Gats Éva, akik a történetet még izgalmasabbá teszik.
Mi történik, ha egy házasságban elhalványul a másik iránti kíváncsiság? Mikor a saját boldogságunk, a szabadságunk fontosabbá válik, mint a kettőnkre szánt figyelem. Azt hisszük, a “mi” úgyis adott és elfelejtünk dolgozni érte. Vajon tud-e újra lobogni az a bizonyos tűz, ami a színészeknél talán még “nagyobb lánggal ég, ha meggyújtják? Zolival mindig jó együtt dolgozni, de házasként még nem játszottunk házaspár szerepet. Ki tudja, lehet, hogy ez a csodálatos darab új dolgokat tanít majd nekünk egymásról .
Az előadást először szeptember 13-án láthatja a közönség a budapesti Centrál Színházban. Érdemes mielőbb lefoglalni a jegyeket, hogy részese lehessünk ennek a szellemes, nosztalgikus és a rólunk szóló darabnak, ahol a szerelem és a színpad játéka találkozik az art deco eleganciával.
