Mivel Csenge már akkora, hogy lassan igénye lesz egy saját mobilra, Flóra pedig 3 éves létére jobban be tudja állítani a mobilomon a Youtube videókat, mint az édesanyám, elgondolkodtam, hogy én, szülőként hogyan fogom tudni a lehető legjobb módon bevezetni a digitális világba a gyerekeimet.
A téma azért is aktuális, mert egy remek könyv került épp hozzám ebben a témában, Tóth Dániel: Digitális nevelés c. kötete.
Sokszor felnőttként is szembesülök azzal, hogy beszippantott a Facebook vagy a Netflix, és ha igazán őszinte akarok lenni, akkor a szociális kapcsolataim és a munkám is a digitális világhoz köthető.
Hogyan tudjuk bevezetni a gyerekeket a digitális világba?
Ha felnőttként is átjárja a digitális tér a mindennapokat, akkor a gyerekeket mennyire tudjuk tőle távol tartani, egyáltalán kell-e?
Komoly viták szoktak zajlani a különböző szülő-gyerek csoportokban, hogy mikortól nézhet a gyerek TV-ben mesét, mennyit, mikor kapjon mobilt, stb..
Arról is számos tanulmány van már, hogy mikor a digitális világ káros hatásai, így szülő legyen a talpán, aki tudja, hogy vajon mivel teszi a legjobbat: ha tiltja a számítógépes és mobilos játékokat, filmeket vagy engedi, hogy a gyerek kihasználja a mai kor lehetőségeit.
Mielőtt eldöntjük, hogy tiltjuk vagy engedjük a net, a mobil vagy a laptop használatát a gyereknek, szembe kell néznünk a ténnyel, hogy a mi életünknek is szerves részei ezek, így a gyermek sem hagyható ki belőle teljesen.
Hogy mennyi az egészséges, az vitatott kérdés, de biztos vagyok benne, hogy nincs olyan szülő, aki ne örült volna annak a 10-15 perces nyugalomnak, amíg beültette a gyerekét a mese elé.
A mértékletesség persze ebben az esetben is lényeges lesz, és az is, hogy megtaláljuk a gyerek korának megfelelő eszközt, platformot.
Az én kisebbik lányom például sosem kapja meg egyedül a mobilt, együtt ülünk, és hallgatjuk a mondókákat és dalokat, esetleg megnézünk egy-egy rész Bogyó és Babócát.
Játék neki még nincs se mobilon, se számítóképen.
Csenge már lassan 8 éves, így neki a régi, kiselejtezett mobilom jutott, amin hívás és közösségi média nincs, viszont Netflix és Youtube már van. Ő sem nézhet akármit, ahogyan a játékokat is mi töltjük le neki. Emellett nincs is mindennap mobilozás, általában csak hétvégén.
Mértékkel és kontrollal
Ezzel persze nem azt szeretném mondani, hogy mindenki így csinálja, ahogy mi a párommal, hanem azt, hogy ellenőrzött keretek mellett érdemes engedni a gyereknek, hogy megismerje a digitális világ nyújtotta lehetőségeket.
Mielőtt egy filmet vagy egy játékot megengedünk, érdemes kipróbálni, belenézni, hogy valóban való-e már a gyereknek, a korának és érettségének is megfelelő-e.
Én évekig rettegtem a grizzly medvéktől, mert ovis koromban a videó tékából a szüleim egy ilyen animét vettek ki, ami ugyan rajzos volt, de koránt sem nekem való.
A digitális világtól nem szabad félni, és félteni ugyan félthetjük tőle a gyerekeket, de ha kontroll alatt tartjuk, akkor egészséges módon tudjuk bevezetni őket ebbe a világba.
Mesekönyvek a digitális világban
Ha megvizsgáljuk a könyveladási statisztikákat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az e-könyvek és hangoskönyvek eladása töredéke a nyomtatott könyvekből származó bevételeknek. Ez digitális mesekönyvek esetén még
ZENÉBEN OTTHON VAGY? | MINIMAG KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon szeretem az okosan felépített könyveket, Tarr Ferenc könyvbe pedig szépen és logikusan vezet be miket a zene birodalmába. A könyv meseregényként is remekül működik,
A SZERZŐ
Kőszegi-Arbeiter Anita vagyok, gyerekkönyv író, és két kislány boldog édesanyja,aki imád olvasni és történeteket kitalálni. Kezdetben fantasy novellákat írtam, aztán Csenge lányom elérte azt a kort, amikor a mesék akkor a legizgalmasabbak, ha ő is a részese lehet, így hát együtt, kettőnk fantáziájának segítségével kezdtem meséket írni. Amikor a második kislányom, Flóra is megszületett, már általánossá vált nálunk, hogy saját meséket kapnak, ami nekik és róluk szól. Az írás nekem már nemcsak hobbi, hanem életstílus.
Szövegírással és mesekönyvkiadással foglalkozom, a mesékből meseelőadásokat tartok, én nagyon élvezem, hogy lényegében a hobbimból élhetek, ami az írás és az olvasás. Nemcsak író, de fekete öves olvasó is vagyok, ami azért is érdekes, mert gyerekként én bizony utáltam olvasni. Szerencsére édesapám mindent megtett, hogy ez ne így legyen, és annyira sikeres volt az erőfeszítése, hogy végül könyvmoly és író lettem. Az olvasóvá nevelés a szívügyem lett, hiszen ki lenne meggyőzőbb, mint az aki eredetileg nem is szeretett olvasni?
A meséim közöl már több eljutott a nyomtatásig: www.koszegianita.com
