Az igazság az, hogy még sosem írtam könyvajánlót ezelőtt, pedig simán mondhatom, könyvmoly vagyok magam.
És ami azt illeti, hogy amikor megtudtam, hogy pontosan melyik könyvről kellene írnom, egy kicsit megijedtem. A kiadó 9-12 éves korosztálynak ajánlja az Október, Október-t, és attól tartottam, hogy 17 éves fejjel már nem fogom annyira élvezni a könyvet, mintha 5 évvel ezelőtt olvastam volna.
Hiszen már annyi fiatal lány hétköznapi vagy kalandos életéről olvastam! Biztosra vettem, hogy semmi új nem lesz benne. Utólag egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. Sőt élvezetes volt végigkísérni főszereplő nem mindennapi életútját, és rálátást kapni a vadonban nevelkedett lány számomra akár furcsa problémáira.
Katya Balen a szabadságról, a vadságról, a természet szépségeiről és a városi élet nehézségeiről ír az Október, Október című könyvében.
A TÖRTÉNET
Október, a könyv főszereplője, egy 10 éves lány, aki az erdőben él az apukájával, jó messze a város forgatagától. Egy évben egyszer eljárnak a faluba, de azon kívül nem hagyják el erdei otthonukat. Október nem jár iskolába sem, hiszen ott van neki az apukája, aki mindent meg tud neki tanítani, amire csak szüksége lehet.
Édesanyja nem él velük, mert nem bírta elviselni az erdei életet. Október azonban nem igazán hiányolja, sőt hibáztatja őt, amiért elhagyta őket a városért. Október szerint ez a legjobb élet, így kettesben az apukájával, a hatalmas erdővel körülvéve.
Persze egyszer minden jó véget ér, és ez az idilli életükkel sem lesz másképp. Október a 11. születésnapján újra találkozik az édesanyjával, hiába szeretné elkerülni mindezt: olyannyira, hogy egy fa tetejére menekül előle. Ekkor az édesapja próbál utána mászni, de nem bírják el az ágak és a földre zuhan. Az esés következtében az apa súlyos sérüléseket szenved, ezért Október kénytelen beköltözni anyukája Londoni házába. Be a város közepébe, ahol minden zsúfolt, ahol minden szabályokhoz kötött, és ahol semmi szabadság, semmi vadság sincsen.
A könyv bemutatja Október mindennapi megpróbáltatásait a nagyvárosban, a sok új és borzalmas dolgot, amikhez kénytelen lesz hozzászokni. Az anyukájával való konfliktusa sem könnyíti meg a helyzetét, ráadásul az új iskolájában is azt hiszik az osztálytársai, hogy csak a farkasnyelvet érti.
A történet előrehaladtával nyomonkövethetjük Október szorongását, félelmét a várostól. Látjuk, hogyan próbál elzárkózni az új dolgok elől, majd megtudjuk, hogyan mégis talál új kötődési pontokat, hogyan teremt új kapcsolatokat.
Október szemüvegén keresztül új nézőpontból ismerhetjük meg szokványos városi életünket, és ráébredünk, milyen kincseket is rejthet a világunk. Észrevesszük a titkokat, amikről nem is sejtettük, hogy ott bújnak meg valahol.
Azt is megtudjuk, milyen érzés a vadonban élni. Szinte a bőrünkön érezzük, milyen az élet messze a város zajától, hiszen Október megmutatja az éles kontrasztot a két világ között. Idővel aztán arra is rájövünk, hogy ez a két világ kiegészíti egymást, és hogy mindenkinek mást jelent szabadnak vagy vadnak lenni.
Miért érdemes elolvasni?
Ahogy egyre idősebbek leszünk, egyre több nehézséggel kell megbírkóznunk. Sok olyannal is, amivel nem feltétlenül találkoztunk eddig. Ez a kötet segít rávilágítani arra, hogy nem mindig csak egy megoldása lehet egy-egy problémának, és a változások nem feltétlenül rosszak. Szerintem a 9-12 éves korosztályos ajánlás megfelelő, de az Október, Október idősebbeknek is ugyanolyan szórakoztató lehet, mint a kisebbeknek.
A SZERZŐ
Szalók Zóra vagyok, 17 éves francia-angol szakos gimnazista.
Ha megkérdeznék tőlem, mi az, amit fontosnak tartok magamról elmondani, azt válaszolnám: „Semmi.”
De csak azért mondanám, mert nem akarnám, hogy tudják, hogy a mangák a kedvenceim, hogy nem szívesen barátkozom, de ha valakit közel engedek, akkor igazán a szívembe zárom, vagy hogy szerintem mindenkiben van valami különleges.
A „Semmi” egyszerűbb és könnyebb. Betakar és nem kell magyarázkodni, ami jò, mert utálok.
A Minimag oldalán ezentúl arról mesélek majd, milyenek vagyunk mi, „ezek a mai fiatalok”.
