Ez nem egy félelemkeltő, hanem figyelemfelhívó lista. Mert a mai kamaszok érzékenyebbek, informáltabbak és terheltebbek is, mint valaha. És a „csendes jelzések” gyakran rejtve maradnak, amíg késő nem lesz.
15 villámgyors vacsora – 30 perc alatt
Iratkozz fel, és azonnal küldjük a receptválogatást, amit a legválogatósabb gyerekek is szeretnek.
Plusz: hetente friss, minimagos sztorik, mi kellhet ennél több?!
Mire kell(ene) figyelnünk?
A serdülőkor természetes része a hullámzó hangulat, a kísérletezés, az identitáskeresés. De vannak helyzetek, amikor a határokat nem csak próbálgatja a fiatal, hanem átlépi, vagy elveszik bennük. Néhány gyakran előforduló, ám sokáig rejtve maradó veszély:
Önsértés (pl. falcolás):
Sokan azt hiszik, hogy csak figyelemfelhívás. Pedig leggyakrabban fájdalomcsillapítás, nem testi, hanem lelki fájdalomra adott válasz. A kamasz nem tud beszélni az érzéseiről, így próbálja „kiengedni” a belső feszültséget. A fizikai seb fájdalma egy időre oldja a lelki fájdalom súlyát, de ezt folyamatosan ismételni kell. Mert tartós megoldást nem ad, illetve mindig keletkeznek újabb lelki fájdalmak.
Étkezési zavarok:
A testképzavarok, a túlevés, koplalás, hánytatás, edzéskényszer mögött szinte mindig mélyebb kontrollvesztettség érzés áll. A saját test lesz a terepe annak, hogy valahol visszaszerezhessék a hatalmat az életük felett.
Drog, alkohol, szerhasználat:
Már rég nem a dohányzás miatt kell félteni a fiatalokat. Az alkoholfogyasztásnál is különösen veszélyes a rohamivás – alkalmanként nagyon rövid idő alatt nagy mennyiségű alkohol elfogyasztása.
A kábítószerek nem mindig a „rossz társaság” miatt jönnek képbe. Sok kamasznál a háttérben szorongás, unalom, fájdalomcsillapítás, menekülés vagy önmegerősítés húzódik meg.
Digitális túlterheltség, netes elmagányosodás:
A közösségi média látszólag összeköt, de valójában gyakran torzítja az önértékelést, erősíti az összehasonlítgatást, miközben a valódi kapcsolódások háttérbe szorulnak. Egyre nehezebb szóban megnyílniuk, beszélgetni, “élő” kapcsolatokat építeni.
Szorongás, depresszió, kilátástalanság:
Nem mindig látványos. Sok kamasz remekül „funkcionál”, tanul, sportol, mosolyog; miközben belül üresnek vagy értéktelennek érzi magát. A „jó gyerek” látszat néha elfedi a lelki szenvedést.
Mit tehet a szülő?
A legfontosabb, amit adhatunk: figyelem, elérhetőség és ítélkezésmentes jelenlét.
Nem kell minden nap komoly beszélgetéseket kezdeményezni. Elég, ha van tér és lehetőség arra, hogy a kamasz beszélhessen, ha akar. Ehhez viszont biztonságot kell tapasztalnia: hogy amit mond, azt nem bagatellizálják, nem veszik zokon, nem rögtön megoldani akarják.
Néhány segítő attitűd:
- Ne csak akkor figyeljünk, ha baj van. A megelőző kapcsolódás a legnagyobb védőfaktor.
- Legyünk elérhetők, de ne tolakodók. Néha elég annyi: „Itt vagyok, ha szükséged van rám.”
- Kérdezzünk nyitottan. „Hogy vagy mostanában a saját bőrödben?” – egyszerű, de mélyre visz.
- Ne féljünk kimondani nehéz témákat. A kamasz lehet, hogy fellélegzik, ha végre valaki őszintén meg meri kérdezni: „Szoktál néha úgy érezni, hogy semminek nincs értelme?”
- Kérjünk segítséget időben. Nem kudarc, hanem gondoskodás. A kamaszterápia, ifjúsági tanácsadás, családkonzultáció hatékony és elérhető lehetőség.
A lelki egészség közös ügy
A kamaszokat nem lehet megóvni a világ nehézségeitől. De lehet mellettük lenni: érteni a fájdalmat, észrevenni a jeleket, ott lenni, amikor szükség van ránk; nem rájuk telepedve, de elérhetően.
A Lelki Egészség Világnapja nem csak róluk szól. Rólunk is. Mert a kamaszok lelki állapota mindig tükröt tart a környezetüknek. A család, az iskola, a közösség, a társadalom; mind szereplői ennek a történetnek.
És ha van bátorságunk beszélni róla – akár otthon, akár egy iskolai szülői esten, egy posztban vagy csoportban –, akkor talán már nem is olyan láthatatlan az, ami eddig kimondatlan volt.
Ebben a témában van még a tarsolyunkban, olvasd el ezt a 3 cikket:
🔗 Hogyan bocsássunk meg a kamaszunknak…
A SZERZŐ
Gurin Eszter vagyok coach, mediátor, művészetterapeuta. Nő, anya, feleség és barát. A férjem szerint enyém a legjobb paprikás krumpli, a gyerekeim pedig azt tartják bennem sokra, hogy először kihúzom őket a bajból és csak AZTÁN kérdezem őket, hogyan jött létre egyáltalán. A barátaim empatikusnak tartanak, a kollégáim szívesen dolgoznak velem. Ami igazán megnyugtat engem, az egy jó könyv, egy izgalmas film vagy egy finom kávé. Ami pedig inspirál, az az emberi sokszínűség. A problémák és az utak, melyeket klienseim bejárnak, hogy önmagukra találjanak.
Szakmailag milyen témákban támogatlak benneteket ezen az oldalon?
női szerepek, nőiesség
nagyobb gyerekekkel az élet
konfliktuskezelés
Oldalam: Életterv
Cikkeim a Minimagon: