Skip to content
Hogyan lehet színházi keretek között, pátosz és moralizálás nélkül beszélni a felnőtt élet legnehezebb tabu témáiról: a függőségekről, a generációkon átívelő magányról és a személyes kudarcokról? David Ireland kortárs ír drámaíró darabja, Az ötödik lépés radikális választ ad erre: a legsötétebb mélységeket kíméletlen, szókimondó fekete humorral ellenpontozza.
A darab hazai bemutatója a budapesti Centrál Színházban nem csupán egy izgalmas kortárs premier. A próbák eredetileg Scherer Péterrel indultak el, így a Puskás Dávid rendezésében, Marton Róbert és Vecsei H. Miklós főszereplésével színpadra állított előadás minden estéje egyben tisztelgés és emlékezés is Scherer Péter alakja és szellemisége előtt.
Két generáció az Anonim Alkoholisták gyűlésén
A darab kiindulópontja az Anonim Alkoholisták 12 lépéses felépülési programjának egyik legnehezebb szakasza: az ötödik lépés, amely során a függő beismeri saját hibáit, tévedéseit önmagának és egy másik embernek. A két főszereplő, James és Mike ebben a sérülékeny helyzetben találkozik egymással.
A két férfi beszélgetései során azonban hamar kiderül, hogy a józanságért vívott küzdelem csupán a felszín. Két generáció feszül egymásnak:
- Szerepek felcserélődése: A dialógusok során fokozatosan elmosódik a határ segítő és rászoruló, mentor és mentorált, apa és fiú között.
- Kibeszéletlen elakadások: A függőség tünetei mögött a társadalmi frusztrációk, a hitviták, az elfojtott vágyak és az emberi esendőség rétegei kerülnek terítékre.
- Érzelmi hullámvasút: A komikus és abszurd helyzetek pillanatok alatt váltanak át kétségbeesett kapaszkodásba, ahol a néző kénytelen szembesülni a saját sebezhetőségével is.
A fekete humor mint a túlélés és a megértés eszköze
David Ireland szövege nem próbálja megkímélni a közönséget: a brit színházi hagyományokra épülő fanyar, olykor szándékosan provokatív humor nem öncélú polgárpukkasztás, hanem védelmi mechanizmus a feldolgozhatatlan helyzetekkel szemben.
Ahogy Vecsei H. Miklós fogalmazott a próbafolyamat tapasztalatairól, a szöveg szokatlan esztétikát teremt, ahol a néző sokszor elbizonytalanodik, szabad-e egyáltalán nevetnie az elhangzó mondatokon. Marton Róbert szerint a darab igazi ereje abban rejlik, hogy olyan társadalmi feszültségeket és kimondatlan szorongásokat hoz felszínre, amelyekről a mindennapokban képtelenek vagyunk nyíltan kommunikálni.
Gyertyafény Scherer Péter emlékére
Az előadás lélektanához elválaszthatatlanul hozzátartozik a születésének története. Puskás Dávid rendező eredetileg Scherer Péterrel kezdte meg a színpadi munkát, így a produkció túlmutat egy hagyományos kamaradráma keretein: a társulat számára közös gyászmunka és méltó főhajtás egy kivételes művész emléke előtt.
A rendező szavai szerint az előadás minden este egy szimbolikus gyertya is, amelyet Scherer Péter tiszteletére gyújtanak meg, amint kialszanak a nézőtéri fények. Az ő humora, embersége és akarata kíséri végig a két színész játékát a színpadon.
Előadás-információk és jegyelérés
- Helyszín: Centrál Színház, Budapest
- Szerző: David Ireland
- Fordította és rendezte: Puskás Dávid
- Szereplők: Marton Róbert, Vecsei H. Miklós
- Bemutató: 2026. október 2.
