Óvodáskorú gyerekekkel általában elég fárasztóak a hétköznapok, gyakran nagyon szívmelengetők, és időnként olyanok, hogy könnyesre röhögjük magunkat saját magunkon, a gyermektelen életünkhöz képest megváltozott prioritásainkon, és… egészen őszintén: a tulajdon gyerekeinken. Én ezt csinálom a legtöbbször.
