fbpx

11 úttörő női tudós, akiről neked is tudnod kell | Inspiráló nők

11 úttörő női tudós, akiről neked is tudnod kell

Akár a rákkezelési technikák fejlesztéséről, akár a Holdraszállás támogatásáról van szó egy biztos: a tudományos területeken dolgozó nők segítették megváltoztatni a történelem menetét.

Bár még mindig van tennivaló ( konkrétan gyerekcipőben jár még mindig) azon, hogy minél több nőt vonjunk be a STEM (Science Technology Engineering Math)  karrierbe, szerencsére számtalan példát találunk hihetetlen női tudósokra, akik fáradhatatlanul dolgoztak a tudományos világról szerzett ismereteink fejlesztésén.

Az olyan jól ismert legendáktól kezdve, mint Marie Curie, az olyan tudósokig, mint Alice Ball (akinek idő előtti halála megszakította karrierjét), számtalan nő járult hozzá a tudomány fejlődéséhez.

A fizika, a kémia, a csillagászat és a matematika csak néhány olyan terület, amelyekre ezek a nők hatással voltak. Egyesek, például Caroline Herschel, küzdöttek azért, hogy elismerést szerezzenek egy olyan időszakban, amikor a tudósnői fizetés megszerzése ismeretlen fogalom volt. Mások, mint például Jennifer Doudna, új technológiák kifejlesztésével vezetik az utat a jövő felé.

Íme, 11 hihetetlenül híres női tudós, akikről sosem szabad megfeledkezni

CAROLINE HERSCHEL CSILLAGÁSZ (1750-1848)

CAROLINE HERSCHEL CSILLAGÁSZ (1750-1848)
Fotó: Közkincs a Wikipédián keresztül

Caroline Herschel göröngyös útja a csillagászat felé egész pontosan akkor kezdődött, amikor elhagyta szülőföldjét, Németországot, és bátyjához, Williamhez költözött Angliába.

Bár édesanyja megpróbálta elfojtani tanulási vágyait, Herschel alapszemélyiségéhez tartozott a kíváncsiság, és testvére mellett elkezdett érdeklődni a csillagászat iránt is.

Rögtön azzal kezdte, hogy segített neki teleszkópokat szerelni és megfigyeléseit rögzíteni.

Sok üstököst fedezett fel, egyike volt az első nőknek, aki ezzel foglalkozott. Miután elküldte eredményeit az Astronomer Royal-nak, felkérték, hogy javítsa ki a hivatalos csillagkatalógust. Végül a királyi család fizetést kezdett neki adni bátyja asszisztenseként végzett munkájáért – ami akkoriban még elképzelhetetlen volt egy nő számára.

1835-ben – Mary Somerville-lel együtt – a Royal Astronomical Society tiszteletbeli tagjává nevezték ki. Az első két nő, aki tagja lett a híres tudományos társaságnak.

MARIE CURIE, FIZIKUS (1867-1934)

MARIE CURIE, FIZIKUS (1867-1934)
Fotó: Közkincs a Wikipédián keresztül

A hihetetlen női tudósok listája kicsit sem lenne hiteles, ha hiányozna belőle az ikonikus Marie Curie neve. Fizikusként elért eredményei jóval túlmutatnak nemén, bár továbbra is inspirálja a női tudósgenerációkat. Curie nemcsak két elemet fedezett fel – a rádiumot és a polóniumot –, ő alkotta meg a radioaktivitás szót is. Ő volt az első ember, aki megkísérelte a sugárterápiát a rák kezelésére, és támogatta annak orvosi alkalmazását. Curie mobil röntgen egységeket is kifejlesztett, amelyeket az első világháborúban használtak, hogy segítsék a sebesült katonákat a szükséges ellátásban.

1903-ban Marie Curie volt az első nő, aki elnyerte a fizikai Nobel-díjat – sőt az első nő akkoriban, aki  bármilyen Nobel-díjat elnyert – a „sugárzás jelenségével” kapcsolatos munkájáért.

1911-ben újabb Nobel-díjjal egészítette ki kitüntetéseinek listáját. Ezúttal a rádium izolálásában végzett munkájáért nyerte el a kémiai Nobel-díjat.

A mai napig ő az egyetlen személy, akit különböző tudományos kategóriákban Nobel-díjjal tüntettek ki.

ALICE BALL, VEGYÉSZ (1892-1916)

ALICE BALL, VEGYÉSZ (1892-1916)
Fotó: Közkincs a Wikipédián keresztül

Bár Alice Ball sajnos csak 24 éves koráig élt, öröksége tartós. Már gyógyszerkémiát tanuló egyetemistaként áttörte a tudományos korlátokat. Egyetemi évei alatt férfi professzorával együtt publikált egy cikket egy tekintélyes tudományos folyóiratban, ami akkoriban ritka bravúr volt egy nőnél és még ritkább bravúr egy afroamerikai nőnél.

Ball az első nő – és az első afroamerikai –, aki mesterfokozatot szerzett a Hawaii Egyetemen.

Ő lesz az egyetem első női és afroamerikai kémiaprofesszora is. Kritikus munkát végzett a lepra elleni küzdelemben is azáltal, hogy kifejlesztette a „Ball Method” nevű kezelést, amely a 20. század elején a leghatékonyabb volt.

CECILIA PAYNE-GAPOSCHKIN, ASZTROFIZIKUS (1900-1979)

CECILIA PAYNE-GAPOSCHKIN, ASZTROFIZIKUS (1900-1979)
Fotó: Közkincs a Wikipédián keresztül

Voltak idők amikor a világ felvilágosult része nem volt teljesen biztos abban, hogy miből állnak a csillagok. De Cecilia Payne-Gaposckin munkájának köszönhetően ma már mindannyian tudjuk, hogy a csillagok bizony héliumból és hidrogénből állnak.

Ennél a felfedezésnél még lenyűgözőbb az a tény, hogy a brit amerikai asztrofizikus doktorandusz korában nyilatkozott tudományos újságokban, még 1925-ben. Bár a disszertációjában megfogalmazott állítást a tudományos közösség eleinte elutasította, később a megfigyeléseknek köszönhetően bebizonyosodott, hogy helyes.

Mintha ez a munkásság nem lenne elég, a változócsillagokon végzett munkája is úttörő volt.

Ő és csapata több mint hárommillió megfigyelést végzett, amelyek segítettek meghatározni a csillagok evolúcióját, és lefektették a modern asztrofizika alapjait.

A Harvard Egyetem számára is fontos mérföldkövet jelent a tudósnő, mivel ő volt az első, aki doktori fokozatot szerzett csillagászatból.

BARBARA MCCLINTOCK, GENETIKUS (1902-1992)

BARBARA MCCLINTOCK, GENETIKUS (1902-1992)
Fotó: Közkincs a Wikipédián keresztül

Barbara McClintock amerikai genetikus felfedezései a rákkutatástól a géntechnológiaig messzemenő hatást fejtettek ki a tudományos életre.

McClintock botanikát tanult, és lenyűgözték a DNS új felfedezései. Mélyen belemerült a kukorica genetikájába, és rájött, hogy a kromoszómák felelősek az örökletes tulajdonságok továbbörökítéséért. Felfedezte az „ugró géneket” is, vagyis azt a tényt, hogy a gének időnként transzponálódhatnak, ami bizonyos jellemzők be- és kikapcsolását okozza.

McClintock 1983-ban elnyerte az élettani és orvosi Nobel-díjat az átültetésekkel kapcsolatos munkájáért.

A mai napig ő az egyetlen nő, aki egyedül nyerte meg ezt a kategóriát.

MARIA GOEPPERT MAYER, FIZIKUS (1906-1972)

MARIA GOEPPERT MAYER, FIZIKUS (1906-1972)
Fotó: Közkincs a Wikipédián keresztül

Maria Goeppert Mayer német amerikai fizikus Marie Curie után a második nő volt, aki elnyerte a fizikai Nobel-díjat.

1963-ban két férfi kollégájával együtt vehette át a díjat az atomburok szerkezetén végzett munkájáért.

Goeppert Mayer tehetsége ellenére gyakran dolgozott nem fizetett vagy önkéntes beosztásban egyetemeken, miután az 1930-as években az Egyesült Államokba költözött. Ez részben a nemének volt köszönhető, de azért is, mert a második világháború alatt végig németellenesség uralkodott Amerikában.

Csak 1941-ben kapta meg első fizetett professzori állását, amikor részmunkaidőben dolgozott a Sarah Lawrence College-ban.

Ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy tudományos sikereket érjen el. Nemcsak a Manhattan Projecten dolgozott, hanem Edward Tellerrel is együttműködött a „szuper” bombáján. A tudományos közösségben rendkívül aktív szerepet töltött be, Maria Goeppert-Mayer-díjat az ő tiszteletére alapították 1986-ban a pályakezdő női fizikusok számára.

KATHERINE JOHNSON, MATEMATIKUS (1918-2020)

KATHERINE JOHNSON, MATEMATIKUS (1918-2020)
Fotó: Közkincs a Wikipédián keresztül

1953-ban Katherine Johnson matematikus „emberi számítógépként” kezdte legendás karrierjét a NASA-nál. Az egyik első afroamerikai nő, aki a NASA-nál dolgozott, áttörte a nemi korlátokat, miközben segített az űrügynökségnek elérni céljait.

Egyik legjobb eredménye az Apollo 11 repülési útvonalának kiszámítása volt, amely lehetővé tette, hogy az űrrepülő sikeresen leszálljon a Holdra, és visszatérjen a Földre.

33 éves pályafutása során az összetett pályák manuális kiszámításáról a NASA számítógépek használatának irányítása felé lépett. 2016-ban munkásságát a Számolás joga című filmben ünnepelték , amelyben Taraji P. Henson alakította Johnsont.

ROSALIND FRANKLIN, VEGYÉSZ (1920-1958)

ROSALIND FRANKLIN, VEGYÉSZ (1920-1958)
Fotó: Közkincs a Wikipédián keresztül

Bár ma Rosalind Franklint a DNS szerkezetének megértésében végzett munkájáért ismerik el, munkásságát csak korai halála után értékelték teljes mértékben.

Az angol kémikus a DNS röntgendiffrakciós képeivel dolgozott, amelyek a kettős hélix szerkezetének helyes azonosításához vezettek. Sajnos Franklin élete félbeszakadt a petefészekrák elleni küzdelemben. 1958-ban, 37 évesen halt meg. Sokan úgy gondolták, hogy posztumusz kémiai Nobel-díjat kellett volna kapnia munkájáért, de ez akkoriban nem volt általános gyakorlat.

Halála óta munkásságát széles körben elismerték, és kollégája, Aaron Clug folytatta kutatásait, 1982-ben kémiai Nobel-díjat nyerve. Sokan úgy érzik, hogy ha élne, Franklin részese lett volna ennek a megtiszteltetésnek.

CHIEN-SHIUNG WU, FIZIKUS (1912-1997)

CHIEN-SHIUNG WU, FIZIKUS (1912-1997)
Fotó: Közkincs a Wikipédián keresztül

A kínai-amerikai fizikus Chien-Shiung Wu jelentős mértékben hozzájárult a mag- és részecskefizika területéhez.

Wu 1936-ban érkezett az Egyesült Államokba, hogy megszerezze a doktori fokozatot a Michigani Egyetemen, kínai tanácsadója biztatására. Bár tanulmányai után szeretett volna visszatérni Kínába, a második világháború megváltoztatta terveit.

Végül hozzájárult a Manhattan Projecthez, de talán leginkább a Wu-kísérletről ismerik őt. Ez az 1956-os részecske- és magfizikai kísérlet bebizonyította, hogy a paritás nem marad fenn minden esetben. A munka 1957-ben fizikai Nobel-díjat hozott számára,  a kísérletben részt vevő  két férfi kollégájával együtt.

Wu végül 1978-ban kapott önálló elismerést munkásságáért, amikor elnyerte a fizikai Wolf-díjat.

Wu nagyon csodálta Marie Curie munkásságát, és érdekes módon gyakran hasonlítják össze őket a kísérleti fizika terén végzett munkájuk miatt.

JANE COOKE WRIGHT, ONKOLÓGUS (1919-2013)

JANE COOKE WRIGHT, ONKOLÓGUS (1919-2013)
Fotó: Közkincs a Wikipédián keresztül

Jane Cooke Wright onkológus úttörő volt a rákkutatásban. A több generációs orvosi családba született Dr. Wright követte az örökséget, és hírnevet kovácsolt magának a kemoterápiás innovációknak és a mellrák kezelésére szolgáló új gyógyszerek felkutatásának köszönhetően.

Segített abban, hogy a kemoterápia szélesebb körben elérhető legyen a nyilvánosság számára, amikor az 1950-es években a Harlemi Kórház Rákkutató Alapítványánál dolgozott. Dr. Wright volt az első, aki azonosította a metotrexátot, egy olyan gyógyszert, amely minden modern kemoterápia alapja, és amelyet ma is széles körben használnak.

Segített az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság megalapításában is, és ő volt a New York Cancer Society első női elnöke. Érdeklődése külföldre is vitte, hiszen Kenyába, Ghánába, Kínába és Kelet-Európába utazott, ahol más onkológusokkal dolgozott és betegeket kezelt.

JENNIFER DOUDNA, BIOKÉMIKUS (1964–)

JENNIFER DOUDNA, BIOKÉMIKUS (1964–)
Fotó: Christopher Michel a Wikipédián keresztül

Amikor Jennifer Doudna biokémikus átvette a 2020-as kémiai Nobel- díjat – amelyen Emmanuelle Charpentier-vel osztozott –, történelmet írt, mint az első nő, aki egy másik nővel közösen nyert.

Doudna professzornak a CRISPR/Cas9 genetikai ollóval kapcsolatos munkája forradalmasította a genetikai kutatást, lehetővé téve a tudósok számára, hogy rekordidő alatt módosítsák a sejt génjeit.

Doudna professzor jelenleg a kaliforniai Berkely Egyetem kémiai tanszékének professzora. A COVID-19 világjárványra válaszul Doudna és kutatótársai tesztelőközpontot nyitott az Innovatív Genomikai Intézetben, és CRISPR-alapú technológiákat használt a betegség diagnosztizálására.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email
Megosztás itt: print

További cikkei

varázskert

Népszerű cikkek

ideiglenes tetoválások MATRICÁS ÓRIÁS POSZTER, 49 MATRICÁVAL | AZ EMBERI TEST

Hírlevél feliratkozás

Kövess minket