Skip to content
Ebben a cikksorozatban dr. Ladányi Emese családjogi ügyvéd segítségével végigkísérünk titeket a folyamaton, kezdve onnan, hogyan érdemes tudatosan felkészülni a döntésre, még mielőtt a jogi gépezet beindulna.
Itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba a gyermekelhelyezést és a felügyeleti jogot övező tévhitekről, és megnézzük, mi számít valójában a gyerekek „legfőbb érdekének” a bíróság szemében.
Az anyák "előnye" és a modern apák
Még mindig él a köztudatban, hogy a bíróság automatikusan az anyának ítéli a gyerekeket, az apa pedig csak „látogató” marad. Emiatt az anyákban hamis biztonságérzet, az apákban pedig sokszor dühös tehetetlenség van. A modern joggyakorlat azonban már sokkal inkább a szülők együttműködési képességét és a gyerek állandóságát figyeli, nem pedig a nemeket.
Minimag: Valóban létezik-e még az anyák előnye, vagy ma már egy elszánt apa ugyanolyan eséllyel kérheti a gyermek elhelyezését?
dr. Ladányi Emese: Az utóbbi években egyre gyakrabban egyeznek meg a szülők – vagy dönt a bíróság – a közös szülői felügyeleti jogról, sőt a váltott gondoskodásról is. Ez azt jelenti,hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.
Nagyon ritka már a régi, „kéthetente hétvége” típusú kapcsolattartás. Szerencsére a különélő szülők – jellemzően az apukák – ennél sokkal több időt szeretnének a gyermekükkel tölteni. A bíróság nem azt nézi, ki az anya vagy az apa, hanem a gyermek érdekét, a szülők nevelési alkalmasságát és azt, hogy a testvérek lehetőleg együtt nevelkedjenek.
A váltott gondoskodás: mentőöv vagy csapda?
Ma már divatos forma a váltott gondoskodás (pl. egy hét itt, egy hét ott). Ez papíron ideális, de a gyakorlatban hatalmas rugalmasságot és kiváló kommunikációt igényel.
Minimag: Mikor javasolt a közös szülői felügyeletet, és mikor kell az anyának (vagy apának) határozottan fellépnie ez ellen, ha úgy érzi, a gyerek stabilitása a tét?
dr. Ladányi Emese: Elsődlegesen a felek megállapodására törekszem, de a váltott gondoskodás csak akkor valósítható meg, ha a szülők között jó az együttműködés és a két otthon fizikailag is közel van egymáshoz.
Fontos tudni: hiába egyeznek meg a szülők, ha a bíróság úgy látja, hogy ez nem szolgálja a gyerek érdekét, nem fogja jóváhagyni.
Ezen felül ne felejtsük el azt, hogy a gyermeknek is joga van véleménnyilvánításhoz, amit korának megfelelően figyelembe vesz a bíróság.
"A pénz mindent visz?" – A leggazdagabb szülő nyer?
Sok anya retteg attól, hogy azért veszik el tőle a gyereket, mert a férje gazdagabb, vagy befolyásosabb. Ez a félelem gyakran benne tartja a nőket bántalmazó kapcsolatokban is.
Minimag: Kimondhatjuk-e egyértelműen, hogy a jobb anyagi helyzet nem egyenlő a jobb szülői képességgel? Mi történik, ha az apa a magasabb életszínvonalat ígérve próbálja magához láncolni a gyerekeket a per során?
dr. Ladányi Emese: A bíróság nagyon összetetten mérlegel. A Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyve kimondja, hogy amennyiben bíróság rendezi a szülői felügyelet kérdését, azt kell nézni, miként biztosítható a legkedvezőbben a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése.
A vagyoni viszonyok tartásdíjról való döntés esetén kerülnek nagyon előtérbe. A jobb anyagi helyzet önmagában nem jelent jobb szülői képességet.
Minimag: Mikor veszítheti el valaki végleg a szülői jogot?
dr. Ladányi Emese: Tipikusan ilyen a szándékos bűncselekmény miatti szabadságvesztése ítélés esetén megszünteti a bíróság általában a szülői felügyeleti jogot adott esetben ez a később született gyermekek is kihathat.
A weboldalon megjelenő információk, adatok, feltételek kizárólag tájékoztatásul szolgálnak. A megjelent információk semmilyen esetben nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak, és nem keletkeztetnek ügyvédi megbízási jogviszonyt. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérjen jogi tanácsadást.
Dr. Ladányi Emese
családjogi ügyvédDr. Ladányi Emese 2015 óta dolgozik egyéni ügyvédként, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként. Diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte, és már a kezdetektől tudta: az ügyvédi pálya az, ahol igazán otthon érzi magát. Szakterületei között szerepel az ingatlanjog, a polgári jog és a társasági jog, de a magánszemélyek számára leginkább családjogi ügyekben nyújt segítséget – válás, gyermekelhelyezés, vagyonmegosztás. Ezekben az élethelyzetekben nem elég a jogi tudás: kell hozzá empátia és tisztánlátás is. Mindkettőből van bőven.
