A korszerű építészetet három tényező határozza meg. A környezettudatosság, az egészséges környezet és az alacsony rezsi.
Az elmúlt időszakban gyorsan első helyre került a rezsiköltség, vagyis az, hogy mennyi pénz megy el egy épület üzemeltetésére. De ne menjünk el a másik két szempont mellett sem: azaz, hogy minél egészségesebb módon tudjunk élni otthonainkban, a harmadik pedig a környezettudatosság, vagyis az, hogy minél kevesebb káros anyagot bocsássunk ki a levegőbe, a környezetbe, lehetőleg megújuló energiaforrásból származzon az épület üzemeltetéséhez szükséges elektromos áram és hőenergia.
Ezek a szempontok egymással szoros kapcsolatban állnak és természetesen nem szabad megfeledkeznünk az esztétikum, a kényelem és a beruházások anyagi vonzatainak szempont rendszeréről sem.
Van egy jó hírünk: egyszerre tudunk mind a három fő szempontnak megfelelni, ha korszerűen szigeteljük az épületet.
Ha családi házban élünk, akkor a homlokzat mellett a födémet (amennyiben a padlást nem építjük be) vagy a tetőteret kell szigetelni, ha a tetőtér beépítése mellett döntünk. A tetőtér szigetelése nemcsak a téli, hanem a nyári időszakban is nagyon hasznos lesz, hiszen a fűtésre kiadott költség mellett jelentősen csökken a hűtésre költött pénzünk is, amennyiben jól van szigetelve a házunk.
Amennyiben a födémet vagy a tetőt üveggyapottal / kőzetgyapottal, esetleg ezek fújható változatával szigeteljük, nemcsak hatékony lesz a szigetelés, de az egészségünkre is teljesen ártalmatlan, természetes anyagokkal fogunk dolgozni. Ráadásul minél alaposabban le van szigetelve az épület, annál kevesebb lesz fűtés / hűtés során a levegőbe jutó károsanyag, ezzel a lépéssel pedig a közvetlen és tágabb környezetünk egészségéért is sokat tehetünk.
Mit lehet tenni a vizesedéssel, penészedéssel?
Komoly egészségi és akár statikai problémát szokott okozni egy-egy otthonban a vizesedés, penészedés. Ezt a falak esetében leggyakrabban a hiányzó vagy rosszul kivitelezett szigetelés okozza. Gyakori hiba például, hogy a szerkezeti elemek illeszkedésénél rossz, hiányos a szigetelés, hőhíd keletkezik, aminek következtében a pára a hideg felületen kicsapódik, a fal nedvesedni kezd, majd penészedés indul meg.
Amennyiben a födémet vagy a tetőt rossz rétegrenddel, nem a megfelelő fóliával építik, szigetelik, szintén megindulhat a nedvesedés, aminek penészedés lehet a következménye. A falakat és a faszerkezetet is súlyosan roncsolhatja a vizesedés, penészedés és ami eleinte “csak” egészségi problémaként jelentkezett, később komoly statikai veszélyt jelenthet.
Ettől a probléma csomagtól szépen megszabadulhatunk, ha kellő szakértelemmel és a megfelelő szigetelőanyagokkal végeztetjük el az épület aljzatának, homlokzatának, födémének / tetejének szigetelését.
A szigetelés mellett rendkívül fontos a megfelelő nyílászáró. A fa és a műanyag nyílászárók piacán is találunk olyan rendszereket, amelyek megfelelő módon fognak szigetelni, ugyanakkor elegendő fényt engednek be otthonunkba. Egy egészséges otthon felhasználja a passzív napenergiát, amikor szükséges és távol tartja a melegtől a belső tereket, amikor hőség van. Ez mit jelent pontosan? Legyen megfelelő szigetelése az ablak és ajtóprofilnak, legyenek jó állapotúak a tömítések és lehetőség szerint háromrétegű üvegszerkezet legyen az ablakban, ajtóban, így jelentősen jobb lesz a nyílászárók szigetelése. Az üvegen keresztül hűvösebb időben érdemes minél több napfényt, vagyis hőenergiát becsapdázni. Nyáron viszont fontos (különösen az utóbbi évek elképesztő nyári hőségében), hogy megfelelő külső árnyékolástechnikával tartsuk távol a nap hevét. A belső árnyékolás sajnos csak a fényt tartja távol, az üvegen keresztül ugyanúgy becsapdázódik a napenergia, mint egy fóliasátorban.
Megfelelő vastagságú és minőségű szigetelés hiányában a következő hőveszteséggel számolhatunk: 25-30 % a födém és a tető irányában, 25-35 % a homlokzati falakon keresztül, 10-15 % a padlón át és 25-35% a nyílászárókon keresztül. Az utólagos homlokzati hőszigeteléssel, födémszigeteléssel rögtön megfogtuk az elillanó hő 55-65 %-át, és ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy mennyit nyertünk a nyílászárókkal, máris a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át!
Persze a szigetelés, valamint a nyílászárók mellett fontos az is, hogy ne képződjön túl sok pára az otthonunkban, mert még a legtökéletesebb nyílászárók, szigetelés esetén is lesznek elkerülhetetlenül hőhídak (amelyek a szerkezet geometriájából fakadnak) és a pára könyörtelenül lecsapódik. Vagyis ahhoz, hogy egészséges legyen az otthonunk, elengedhetetlen a tudatos vízhasználat és a rendszeres szellőztetés.
Hogy pontosan mit jelent a tudatos vízhasználat?
Elsősorban a mosás utáni teregetéssel kell óvatosnak lennünk. Ha kiteregetünk egy mosásnyi ruhát a meleg nappaliban, néhány órán belül olyan hatást érünk el, mintha 3 liter vízzel öntöztük volna meg a falakat. És ha ezt rendszeresen gyakoroljuk, bizony megindul a falnedvesedés, penészedés bosszantó folyamata. Hogy kerülhetjük ezt el? Úgy, hogy nem bent teregetünk, hanem mondjuk a teraszon, vagy szerzünk egy szárítógépet, ami szépen összegyűjti a nedvességet a szárítás során, amit utána egyszerűen kiönthetünk.
A mosás, teregetés mellett fontos, hogy főzés, mosogatás, felmosás során is ügyeljünk arra, hogy a képződő pára ne csapódjon ki a falakon. Ezt úgy érhetjük el, hogy szakszerűen szellőztetünk. Vannak, akik úgy szellőztetnek, hogy folyamatosan résnyire van nyitva az ablak. Sajnos ezzel a módszerrel pont azt kerüljük el, ami a szellőztetés célja lenne, vagyis hogy kicseréljük az elhasznált levegőt és útjára bocsássuk a lakásban képződött párát. A legjobb, ha rövid, de intenzív szellőztetést alkalmazunk lehetőleg kereszthuzattal. Vagyis tárjuk ki teljesen az ablakokat és 5-8 percen keresztül hagyjuk, hogy a levegő átjárja a lakást. A nyári hőségben érdemes megvárni a késő esti, vagy kora reggeli órákat a szellőztetéssel.
Az sem mindegy, hogy milyen energiaforrásból vesszük az energiát. Az egészséges otthon ismérve tehát, hogy óvjuk az épületben lakók és a környékbeliek egészségét egyaránt. Nem mindegy, hogy mekkora egy családi ház vagy lakás károsanyag-kibocsátása, mennyi energiát pazarolunk el azzal, hogy az “utcát fűtjük”. De hogyan tudjuk úgy megépíteni az otthonunkat, hogy energiatudatosan működjön? A házak, lakások (akár utólagos) szigetelése, a korszerű nyílászárók vagy a megújuló energiaforrásból (napenergia, hőszivattyú, biomassza, esetleg vízenergia, szélenergia) származó elektromos áram, melegvíz és fűtési technológia mind fontos összetevői egy energiatudatos, huszonegyedik századi otthonnak.
Amennyiben ezeket a szempontokat figyelembe vesszük az otthonunk kialakítása vagy felújítása során, akkor nemcsak energiatakarékos, környezetbarát, de kifejezetten komfortos lakóhelyet tudunk magunknak és családunknak biztosítani.
Van még egy nagyon is lényeges szempont, mégpedig az anyagi vonatkozás. Ha olyan otthonban élünk, ahol egészségesek a körülmények, kisebb eséllyel fogunk megbetegedni, ezért kevesebbet kell költenünk egészségügyi szolgáltatásokra. Emellett minden forint, amit az épület energetikai korszerűsítésére költünk, többszörösen megtérül. Kevesebb pénzt fogunk költeni a rezsire, és többet fog érni az ingatlanunk!
