Kategória: Budapest gyerekszemmel

Budapest táblái | Budapest gyerekszemmel

A Minimag legújabb sorozatában Győr-Ágoston Fruzsina, a Lili’s Budapest alapítója, gyakorlott idegenvezetőként különleges sétákat mutat nekünk, miközben Budapest titkait is felfedezhetjük, mindezt gyerekszemmel, szórakoztatva. Az előző részekben megkerestük a válaszokat a főváros nevével és születésnapjával, méretével kapcsolatos kérdésekre, sőt még a jeleit is megismertük.

Ebben a részben arra keressük a választ, hogy MI VAN AZ UTCANÉVTÁBLÁN?

Nálunk elég sokszor esik szó Budapestről, tekintsük ezt szakmai ártalomnak. Így Lili már a kezdetektől fogva hallott róla. Az elején úgy gondolta, hogy Budapest az egész világ vagy legalábbis maga Magyarország. Idővel a helyére került minden, bár a budai hegyek néha még velünk utaznak és ahol meglátunk egy hegyet érkezik a kérdés „Ez Buda?”.

Miután egyre jobban kiismerte magát Lili a fővárosban, elkezdte érdekelni őt, hogy ki milyen utcában lakik vagy éppen melyik utcában vagyunk.

Így óhatatlanul gyakrabban nézek az utcanévtáblákra és felmerült bennem a kérdés: Mi van az utcanévtáblán?

Ha rápillantunk egy-két utcanévtáblára, akkor rögtön rájövünk, hogy a szerkesztésük ugyanolyan, tehát kell lennie egy szabálynak, amely szerint elkészülnek.

Ez a szabály, a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 94/2012 (XII. 27.) önkormányzati rendelete a közterületek – és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól. Csak győzzük kiolvasni! Eszerint egy utcanévtábla részei a következők:

Kerület római számmal – a 23 kerületet az óramutató járásával megegyezően, spirális alakban osztották ki. Általában a legrégebbi városmagtól kezdődik a számozás, amit jelen esetben nehéz volt eldönteni, de meglepő módon a budai belső részeket választották kiindulási pontnak.
Városrész – mivel a városon belül több közterületnek is lehet ugyanaz a neve, így ezzel tudunk pontosítani.
Név – az első része maga a név. Kezdetben szentekről, az ott élő nemzetiségekről, mesterségekről, jellegzetességekről (pl.: Szűk utca) nevezeték el a közterületeket. Szokás volt azt a nevet adni, hogy mely település felé irányul az utca (pl.: Váci utca). A török hódoltság idejéről egyetlen egy elnevezés maradt fenn biztosan, a Bizánci utca. Ezután elkezdődött a végeláthatatlan át – és átkeresztelgetés. Valószínű világbajnokok vagyunk utcanév átnevezésben (2003-2013 között 579 névváltoztatás történt). A második előtag jelöli a közterület fajtáját. Összesen 41 fajátból választhatunk, a jól ismerteken kívül lehet liget, forduló, kapu, kert, udvar vagy akár mélyút is. Napjainkban 8000 körül van az elnevezett közterületek száma (az egyesítéskor csupán 618 volt).
Házszám – a sorszámozás nem is olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk, de az biztos, hogy 1-gyel kezdődik és számok kihagyás nélkül emelkednek. Dunára merőleges utcákban a Dunához közelebbi ponttól kezdődik a számozás. Ha párhuzamos a Dunával, akkor Budán a Lánchídhoz, Pesten a Rákóczi úthoz közelebbi ponttól kezdődik. Mellékútvonalakon a főútvonaltól kell kezdeni a sorszámozást. A tereket óramutató járásával ellentétesen számozzák. A számsor a Duna vagy a Rákóczi út vagy a Lánchíd felől betorkolló utca jobb oldalán kezdődik. A számozás növekedésének irányába nézve jobb oldalon vannak a páratlan, bal oldalon a páros számok.

És kész is az utcanévtábla!

És arról még nem is beszéltünk igazán, hogy mit miről vagy kiről neveztek el. Erről egy egész könyv szól, a Ráday Mihály által szerkesztett Budapesti utcanevek A-Z. Nálunk gyakran előkerül, ha találkozunk egy érdekes elnevezésű közterülettel.

A SZERZŐ

Egy karácsonyra kapott Budapest útikönyvvel kezdődött el minden. Átnéztem és a nyári szünetet, mert a benne olvasott helyek felkeresésével töltöttem. Ebből következett egy idegenvezetői vizsga és egy turisztikai diploma. A diploma után a legjobb helyre kerültem, ahol megtanultam, hogy az idegenvezetés nem csupán évszámokról, építészetistílusokról szól, hanem legendákról és izgalmasabbnál izgalmasabb történetekről. A kislányaim születéséig dolgoztam idegenvezetőként és programszervezőként, majd a lányokkal töltöttem a mindennapjaimat.

Budapest ezután is az életem része maradt, csak most már a családomnak meséltem a város érdekességeiről. Idővel arra lettem figyelmes, hogy Lili, a nagyobbik lányom már külön kéri ezeket a városnézéseket és ez volt az a pont, amikor „megszületett” a szerelem vállalkozásom, a Lili’s Budapest, ahol gyermekes családoknak tartok budapesti városnéző sétákat. Fő célom, hogy a sétáim igazi családi programok legyenek, ahol nem csak a gyermekek fedezik fel játkos módon a főváros helyszíneit, de a szülők/nagyszülők is megismerhetnek kevésbé ismert történeteket, legendákat.

A sétákról itt olvashattok bővebben: https://lilisbudapest.hu/