Az okés, hogy én kb. egész évben szenvedek az allergiás tüneteim miatt, de, hogy a gyerekem is?! Márpedig sajnos a gyerekeinket se kíméli, ezért megkérdeztük a Minimag szakértőjét Dr. Garan Diánát, hogy segítsen nekünk eligazodni a gyermek allergia kezelésében.
A LEGGYAKORIBB 7 SZÜLŐI KÉRDÉS A GYERMEK ALLERGIA KAPCSÁN
A légúti tüneteket okozó allergiák (allergiás rhinitis, rhino-conjunctivitis) már egészen kis gyermekeknél is megjelenhetnek, de bizonyításuk igencsak nehézkes, minél fiatalabb a gyermek.
A 4-6 éves korosztály között a szezonális, pollenallergia gyakrabban jelenik meg, míg fiatalabb gyermekek között az indoor, vagyis lakáson belül folyamatosan jelenlévő allergének (házi poratka, penészgomba, állatszőr) által okozott megbetegedés a gyakoribb.
MIKOR VAN „ALLERGIA SZEZON"?
Magyarországi éghajlati viszonyok között az allergiás szezon már februárban elkezdődhet, a kora tavasszal virágzó fák (mogyoró, nyír, éger, kőris) pollenjei miatt.
A főszezon áprilistól júliusig tart, amikor a füvek és egyes gabonafajták (rozs, kukorica) már tartósabb és súlyosabb tüneteket váltanak ki.
A gyomok (mint az ürömfélék, útifű, parlagfű, csalán) augusztustól októberig tartják fenn az allergiás tüneteket az arra érzékenyeknél.
MILYEN PANASZOKAT OKOZ?
- vizes orrfolyás
- tartós orrdugulás, következményes szájlégzés (bambuló arc)
- horkolás
- viszketés – orrnyálkahártya, torok, szájpadlás, fül
- orrdörzsölés
- gyakori tüsszögés
- torokköszörülés, köhécselés
- gyakoribb náthák
- fejfájás
- kisebbeknél bőrtünetek: súlyos dermatitis (bőrgyulladás) hívhatja fel a figyelmet arra, hogy valamilyen allergia van kibontakozóban
Amennyiben allergiás rhinoconjunctivitis (orr-és kötőhártyagyulladás) áll fenn, azt főként a pollenallergiák (fű/fa/gyom) okozzák. Ekkor a tünetek kiegészülnek:
- szemviszketés
- szemvörösség (mindig kétoldali) jelenik meg.
MIK AZOK A KERESZTREAGÁLÓ ANYAGOK?
A gyakorló allergiások ismerik a „keresztreagáló anyagokat”.
Egyes pollenallergiás betegeknél bizonyos zöldségek, gyümölcsök (keresztreagáló anyagok) elfogyasztásakor egy un. orális allergia szindróma lép fel: ajakduzzanatot, száj-torokviszketést okozhat.
Ez inkább idősebb gyermekeknél megfigyelhető jelenség.
Tipikus példa: a parlagfű-dinnye páros továbbá a burgonya, mogyoró, élesztő, búza és paradicsom a fűpollenre érzékenyeknél adhat keresztreakciót.
BIZTOS, HOGY ELHÚZÓDÓ NÁTHA?
Először nem az allergiás eredetre gondolunk, ha a vizes orrfolyás, orrdugulás a gyermek első tünete, sokkal inkább felső légúti fertőzésre.
Sőt 5 éves kor alatt a gyermekorvosnak sem mindig egyértelmű, hogy egy akut fertőzés, vagy egy új keletű allergia kezd kialakulni, hiszen sokszor nem az összes lehetséges tünet jelenik meg.
A légúti panaszokat okozó allergéneket egészen pontosan Prick-teszttel azonosíthatjuk, ami egy bőrteszt és az a lényege, hogy az allergéneket (fű, fa, gyomfélék, macska-kutyaszőr, penészgomba, házi poratka) apró tűszúrással juttatják az alkar bőrének felületes rétegeibe, ahol vagy kiváltanak allergiás reakciót, vagy nem. Az allergiás reakció a bőr viszkető pirossága többnyire. Ennek átmérőjét pontosan cm-ben megadva mérik le bizonyos idő eltelte után.
Hazánkban intézménytől függő, 2-4 éves kortól vállalják a teszt elvégzését, allergológus szakorvos javaslatára.
Vérvétel útján is tájékozódhatunk, hiszen allergia fennállása esetén a vérképben az eosinophilek száma és aránya megemelkedik (4% fölé), de ez nem specifikus, ettől még nem tudjuk mire allergiás csemeténk.
A szérum összes IgE szint szintén nem alkalmas az allergiás rhinitis diagnózisára, mert lehet valaki allergiás normál össz IgE szint mellett is. Az allergén specifikus IgE szint meghatározás már érdemi választ adhat, de kizárólagosan célzottan vizsgálva.
Modern diagnosztikus módszer a molekuláris allergia diagnosztika, amelynek rövid lényege az, hogy nem az allergiát kiváltó anyag teljes kivonata, hanem annak egyes összetevői ellen irányuló IgE szinteket határozzák meg. Ez elengedhetetlen az oki terápia (allergén specifikus immunterápia) tervezésekor.
ALLERGIA SZŰRÉS?
Véleményem szerint allergia szűrés nem létezik, senkit nem buzdítok erre, noha sokan érdeklődnek felőle.
Ezek a tesztek magukban hordozzák a fals pozitív eredmények lehetőségét, vagyis könnyen lehet, hogy valakinek a teszt pl. dióallergiát mutat ki, de valójában semmi baja nincsen a diótól, de az is lehet, hogy az allergia kialakulásának 2. stádiumában van, vagyis a gyermek már szenzibilizált, allergiás tünetei lesznek majd valamikor, de még nincsenek.
Ugyanakkor lehetnek fals negatív eredmények is, amikor nem mutatható ki a vérvétellel semmi, de „a diós süti után mindig viszket a szájpadlásom”.
Így én azt javaslom, a klinikai tüneteket figyeljük meg jó alaposan és ezt követően szakemberrel történő konzultáció előzze meg a vérvizsgálatot.
HA ALLERGIÁS, AKKOR NAGYOBB AZ ESÉLY AZ ASZTMA KIALAKULÁSÁRA?
Az asztma kialakulásának magasabb a rizikója a közepesen súlyos vagy súlyos (ARIA ajánlás definíciója szerint) allergiás rhinitises gyermekek körében.
A legtöbb kezelés nem befolyásolja, nem csökkenti a rizikót. Egy jól kezelt allergiás rhinitisből is bármikor asztma fejlődhet ki.
Azonban léteznek már olyan tanulmányok, melyek azt mutatták ki, hogy az oki terápia (allergén specifikus immunterápia) csökkentheti a későbbi asztma kialakulásának esélyét.
MIT TEHETÜNK, HA LÉGÚTI ALLERGIÁS A GYERMEKÜNK?
Három dolgot:
- Elkerülés, az allergén koncentráció minimálisra csökkentése
- Gyógyszeres kezelés
- Allergén specifikus immunterápia.
Ezekről a lehetőségekről egyenként a MINTAMAKK oldalon olvashattok további bejegyzéseket. Az összes antihisztamin tartalmú gyógyszer gyermekkori adagolásától, a hasznos elkerülési tippeken át az egészen új, oki terápia javallatainak ismertetéséig rengeteg hasznos információt találhattok.
Irodalomjegyzék:
Bittera István és mtsai: Egyeztetett hazai állásfoglalás és ajánlás a rhinitis diagnosztikájához és kezeléséhez 2001.
Pediatric allergic rhinitis: https://emedicine.medscape.com/article/889259-overview (2018)
Lizanne Noronha és mtsai: Diagnosis and management of allergic rhinitis in children. Presciber (2017)
A Szerző
Dr. Garan Diána csecsemő-és gyermekgyógyász klinikai szakorvos, tanársegéd, gyermekreumatológus-jelölt, a privát életben pedig egy kisfiú anyukája.
2007 óta a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Gyermekklinikájának gyermekorvosa, kiemelt tudományos és gyakorlati szakterülete az autoimmun betegségek ellátását magába foglaló gyermekreumatológia, ám emellett az általános csecsemő- és gyermekgyógyászati ellátásában is közel 15 éves gyakorlata van.
A Nemzetközi Gyermekkori Alvás Társaság (International Pediatric Sleep Association – IPSA) tagja, a nemzetközi fronton az észak-amerikai kontinensen praktizáló szaktekintélyek (Jodi A Mindell, Judith A. Owens, Lisa J Meltzer, Stephen H. Sheldon) tudományos tanításai alapján segíti a nehezen alvó családokat.
Népszerű cikkek
A MINIMAG LEGJOBB TIPPJEI, HA A BABÁD TÚL KORÁN ÉBRED
Amikor kisgyermeked vagy a csecsemő korú babád túl korán ébred, akkor az egyenesen arányos lehet egy borzalmas nap kezdetével, igazam van? Szeretem a gyerekeimet, de
Aludni kéne már -Tippek, hogy jól aludj te is és a babád
A gyerek előtti időszakban gondoltatok valaha arra, hogy az alvás, vagyis inkább annak hiánya, központi szerepet fog betölteni az életetekben? Én őszinte leszek: soha nem gondoltam erre…Az alvás max annyiban volt érdekes, hogy voltam-e előző éjjel bulizni, ki tudtam magam pihenni, vagy be kell pótoljam a munkahelyemen :).
Tippek a tuti alváshoz
Ha te is vágysz már egy nyugodt, átaludt éjszakára, akkor van néhány tippünk:
