Felnőtt verzió
Kedves Naplóm!
Öntudatos kamaszként gyakorolnom kell az esszéírást, erre remek eszköz a naplóírás, talán majd a felvételin is ér pár plusz pontot.
Ma reggel fél 8-kor kizuhantam az ágyból, miután már 10 szundit kinyomtam a telómon és anyám kiabált, hogy megint el fogok késni. Magamra kaptam valamit a földön fetrengő cuccaim közül (mindig mondom anyámnak, hogy hagyja békén a ruháimat, ez ilyenkor jól jön), kérek kajára némi zsetont és előveszem a kedves formámat, hogy vigyen el anyám kocsival, így csak pár percet kések, azt még hátha sikerül a tanárnál is kimagyarázni.
Ez az, ez most is sikerült! Berohantam a suliba, pont beestem csöngetés előtt. Elkezdődött a tanítás, jöhetett a nyitott szemmel alvás, néha egy-egy körüzenet az osztálycsoportba, hogy valami izgalmas is történjen ma. Szünetekben a fülest is a fejemre tette, hiszen a zene az kell 😀 , vagy tiktok videókat küldözgettünk egymásnak.
A suliban egész magamhoz tértem, bár megint fogalmam sincs miről magyaráztak a tanárok. Hazafelé megálltunk hamburgerezni, aztán otthon gyorsan eldőltem egy kicsit kipihenni a koránkelést és az iskolát.
Anyám kiabálására ébredtem, hogy hogy lehet ennyit aludni? Hát így, fejlődésben lévő személy vagyok, nem olvassa a szakkönyveket?
Ha már felébredtem, szóltam a többieknek, hogy akár kezdhetjük is a következő online játékpartit és végre kezdődik az élet! Drukkolj nekem kedves naplóm, hogy minden zombival tudjunk végezni hajnalig!
Kamasz verzió
Az eredeti verzió valami ilyesmi lehetett, de ugye annak a felét nem értettük:
Hello Napló!
Ez itt egy Z-gen kamasz naplója, szóval ne várd, hogy olyan lesz, mint a dédanyámé. De mindenesetre beszereztem az összes aesthetic washit hozzá, úgyhogy ha érdekes nem is, legalább állat jól fog kinézni.
Becsekkolok a naplóírásba, mert ha már menni fog az írás, akkor a felvételi pontszámaim is az egekben lesznek.
10 snooze-t kattintottam anyway, mire anyu hangja elérte a „kapd már össze magad, mert megint el fogsz késni” hangerőt. Választottam egy outfitet a szobám padlójáról (anya persze mindig nyaggat, hogy pakoljak el, de az instant style életmentő tud lenni), bezsebeltem némi büfépénzt a napi túléléshez, és megnyomtam a kedvességemet full-ba anyunak, hogy fuvarozzon be a suliba.
Szerinted sikerült? Naná. Bementem az iskolába, épp a csengő előtt, aztán jött a klasszikus zombie móka, szemeim tágra nyitva, de a lelkem mélyen szunyókált. Közben csendben leosztottunk pár titkos chat-et, csak hogy legyen miről beszélni majd. A szünetben meg a fülemben a fülessel vánszorogtam, plusz, TikTok parádé on the go.
A nap közepén még mindig épp csak éledeztem, de már akkor is teljesen homályos volt, hogy a tanárok mit akartak. Suli után beugrottunk egy gyors burgerre, aztán otthon beájultam, kipihenni a délelőtti megerőltetést.
Ébredés anyuci szokásos monológjára: „Mégis hogy lehet ennyit aludni?!” Na hagyjuk is, ezt a majd elmagyarázom neki.. vagy nem. Nyomtam egy quick DM-et a csoportnak, hogy startolhat a game night. Hajrá, Napló, támogass, hogy minden zombit leszedjünk hajnalig!
A szerző
Gurin Eszter vagyok coach, mediátor, művészetterapeuta. Nő, anya, feleség és barát. A férjem szerint enyém a legjobb paprikás krumpli, a gyerekeim pedig azt tartják bennem sokra, hogy először kihúzom őket a bajból és csak AZTÁN kérdezem őket, hogyan jött létre egyáltalán. A barátaim empatikusnak tartanak, a kollégáim szívesen dolgoznak velem. Ami igazán megnyugtat engem, az egy jó könyv, egy izgalmas film vagy egy finom kávé. Ami pedig inspirál, az az emberi sokszínűség. A problémák és az utak, melyeket klienseim bejárnak, hogy önmagukra találjanak.
Szakmailag milyen témákban támogatlak benneteket ezen az oldalon?
női szerepek, nőiesség
nagyobb gyerekekkel az élet
konfliktuskezelés
Oldalam: Életterv
Cikkeim a Minimagon: