A saját térképünk: Elvárások és zsákutcák
Emlékszel még, amikor te választottál szakmát? Milyen útjelzők mutatták az irányt? A szüleid nyomását érezted? Esetleg a társadalom felől érkező „jó választás” súlyát? Vagy talán te magad helyeztél magadra hatalmas terhet?
Ezek a tapasztalatok mélyen beépülnek a személyiségünkbe. Ha például te egy olyan pályát választottál, ami később nem teljesítette az elvárásaidat, akkor most könnyen előfordulhat, hogy gyermekedet túlzott óvatosságra inted a pálya megválasztásával kapcsolatban. Azt akarod majd, hogy ő elkerülje a te „zsákutcáidat”, és ez a jó szándék néha bizony betonfalat emelhet a szabadsága elé.
Vagy épp ellenkezőleg: ha te magad egy sikeres, de rendkívül nehéz utat jártál be, hajlamos lehetsz azt gondolni, hogy a gyermekednek is meg kell küzdenie a saját sikereiért. Fontos azonban látnunk, hogy a saját küzdelmeink nem feltétlenül a gyermekünk küzdelmei kell, hogy legyenek. Ne engedd, hogy a te győzelmeid vagy vereségeid kalitkába zárják az ő lehetőségeit.
Érdekel a téma? akkor ezt is olvasd el:
5 Tipp, hogy mire készüljön ma a tizenéves, ha a jövőben sikeres szeretne lenni
Az én utam, a te utad: Félelmek és “vetítések”
Gyakori jelenség, hogy a szülők a saját, be nem teljesült álmaikat „vetítik ki” a gyermekükre. „Bárcsak orvos lettem volna…” – hangzik el sokszor, és máris ott is van a szülői presszió a gyermek vállán, hogy orvosi egyetemre menjen. Pedig lehet, hogy őt a művészetek, a sport, vagy valami egészen más érdekli. A te vágyaid nem az ő útitervét kell, hogy megrajzolják.
A félelem is erős mozgatórugó lehet. Félsz, hogy a gyermeked nem lesz sikeres, nem keres majd eleget, vagy nem találja meg a helyét a világban. Ez a félelem viszont könnyen vezethet túlzott kontrollhoz, és ahhoz, hogy a gyermekedet olyan pályára tereljük, ami szerintünk biztonságos, de számára talán egyáltalán nem boldogító. A te biztonság iránti vágyad láncra verheti az ő igazi tehetségét.
A támogatás művészete: A meghallgatás ereje
A legfontosabb, amit szülőként tehetünk, az a támogatás. De mit is jelent ez pontosan?
- Hallgassuk meg! Tényleg figyeljünk arra, mit mond a gyermekünk. Mik az álmai? Mik a félelmei? Miben tehetséges? Ne a saját előfeltevéseinken keresztül szűrjük a szavait! Legyél egy nyitott könyv, amibe ő is beleírhatja a saját történetét.
- Ne a saját hiányosságainkat kompenzáljuk! Ismerjük fel, hogy a mi karrierutunk a miénk, és a gyermekünké az övé. Ne a mi be nem teljesült álmainkat próbáljuk rajta keresztül megvalósítani. A te befejezetlen útjaid ne váljanak akadálypályává az ő útján.
- Segítsünk neki felfedezni! Ne csak egyetlen utat mutassunk neki! Bátorítsuk arra, hogy próbáljon ki különböző dolgokat, ismerkedjen meg szakmákkal, emberekkel, szélesítse látókörét. Legyél iránytű a kezében, nem pedig lánc a lábán. Az Engame Akadémián pont ez a cél: a fiatalok megtalálják a saját útjukat, és ehhez számtalan lehetőséget biztosítanak.
- Engedjük el a kontrollt! A legnehezebb talán, de a legfontosabb is. Ha bízunk a gyermekünkben, abban, hogy képes a jó döntések meghozatalára, akkor megengedhetjük neki, hogy a saját útját járja – még ha az elsőre nem is tűnik számunkra „logikusnak”. A te aggodalmaid ne legyenek súlyos terhek a vállán.
A saját karrierutunk tanulságai felbecsülhetetlen értékűek. De ahelyett, hogy ezeket a tanulságokat ráerőltetnénk a gyermekeinkre, használjuk őket arra, hogy bölcsebben, empatikusabban és nyitottabban álljunk a választásaikhoz. Legyünk inkább útmutatók, mintsem irányítók! Sőt, ennél is tovább megyek: csodálkozz rá a nyitottságára, a bátorságára, a saját választásaira és tanulj tőle.
Fedezd fel az Engam Akadémia nyílt napján hogyan lesz a kamaszod a jövő nyertese! 🚀
Részletek és regisztráció itt: Nyílt nap az Engame-ben diákoknak és szüleiknek
Facebook események:
Személyes nyílt nap és workshop az Engame Akadémián Augusztus 14., ingyenes
Online nyílt nap az Engame Akadémián
