De ki is az a „normális” férfi?
A definíció egyszerű és bonyolult is egyben, hisz nem a herceget várjuk fehér lovon, sokkal inkább egy olyan felnőtt embert, aki két lábbal a földön jár. A „normális” férfi ismérvei ugyanis sokkal mélyebben gyökereznek, mint az aktuális trendek:
- Tudja, mit akar: Nem egyik pillanatról a másikra él, és nem külső visszaigazolásokat hajszol, hanem tudatosan építi a saját világát. Dolgozik, tanul, fejlődik, vannak céljai, hobbijai és szenvedélyei.
- Tartalmat teremt: Nem a figyelemért versenyez a virtuális térben, üzenget, chatel mindenféle hirtelen felindulásból kiszemelt nővel, hanem valódi értéket hoz létre a mindennapjaiban.
- Kapcsolódni akar, nem trófeát gyűjteni: Számára egy nő nem egy újabb megszerezhető célpont vagy egy pipa a bakancslistán, hanem egy egyenrangú ember, akivel közös jövőt lehet építeni.
- Jelen van és felelősséget vállal: Talán a legfontosabb ismérve, hogy a szava és a tettei tökéletes összhangban vannak egymással. Ha ott van, akkor teljes lényével teszi ezt.
Ha léteznek, miért nem látjuk őket?
( főszerkesztői megjegyzés: mert lecsaptam rá, 21 évvel ezelőtt) .
A kérdés jogos: ha élnek stabil és értékes férfiak közöttünk, akkor miért érezzük mégis úgy, hogy a társkeresés egy kész katasztrófa és csak olyan férfiakat sodor utunkba a sors, akiktől már jobb az elején elmenekülni?
A válasz egyszerű: mert a valódi érték nem a kirakatban mutogatja magát.
A közösségi média és a modern randiappok azt a hamis benyomást keltik, mintha a világ kizárólag az azonnali figyelemről, a felszínes villogásról és a végtelen, lecserélhető választási lehetőségekről szólna. Ebben a digitális katyvaszban pedig pont azok tűnnek el, akikre a legnagyobb szükségünk lenne. A normális férfiak ugyanis nem töltenek órákat önreklámozással, és nem vágynak a reflektorfényre.
Hol vannak most?
Amíg mi a képernyőt pörgetve keressük őket, ők éppen élik az életüket. Lehet, hogy éppen dolgoznak, építkeznek, gyógyulnak egy múltbéli csalódásból. Egyedülálló apaként nevelik a gyermekeiket, sportolnak, alkotnak, vagy egyszerűen csak csendben teszik a dolgukat.
A normális férfiak nem tűntek el a Föld színéről. Csupán nem ott találhatók, ahol a leghangosabban próbálják eladni az ürességtől kongó talmi csillogást. Kezdjünk el a színfalak mögé nézni, mert a csendes építkezés mögött ott rejtőznek a valódi társak.









