Skip to content
Egy átlagos felnőttnek 0,83 g fehérje kell testsúlykilogrammonként naponta — ez simán megvan címke nélkül is, ha nem kizárólag száraz kekszen élünk.
Napi 25 g rost és 400 g zöldség-gyümölcs a cél 10 éves kor felett. Ehhez nem kell semmi, aminek külön logója van.
Nem az számít, melyik tápanyag van épp reflektorfényben, hanem hogy az egész étrend kiegyensúlyozott-e. És ha váltanál, ne hétfőn, egy csapásra tedd.
A fehérje lett az új „gluténmentes"
Volt idő, amikor a fehérje a testépítők ügye volt, meg azoké, akik reggel hatkor edzenek, mielőtt bárki ( értsd mi) más felkelne.
Ma már az is fehérjeport kavar a kávéjába, aki edzőterembe csak Google Maps-en járt.
Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője szerint ezzel nincs is nagy baj — a fehérje valóban lényeges, részt vesz az izmaink, hormonjaink és immunrendszerünk működésében. A gond sokkal inkább abban rejlik, hogy a fehérje egyfajta fogyasztói varázsszóvá vált.
Az EFSA adatai szerint az európai lakosság fehérjebevitele már tíz évvel a jelenlegi hype előtt is megfelelő volt. Vagyis azelőtt, hogy bárki egyáltalán posztolt volna erről. Egy átlagos felnőttnek napi 0,83 g fehérje kell testsúlykilogrammonként — ez benne van egy rendes ebédben is, felirat és marketingszlogen nélkül.
Valóban a rost az egészség forrása?
A rostról jellemzően akkor jut eszünkbe gondolkodni, amikor már történt valami a bélrendszerünkben, amiről inkább nem is akarunk beszélni. Pedig a rost nem tűzoltó készülék, hanem folyamatos üzemanyag: táplálja a bélflóránkat, segít nem túlenni magunkat, és jótékonyan hat a vércukorszintre is.
A WHO ajánlása szerint 10 éves kor felett napi 25 g rost és 400 g zöldség-gyümölcs a cél. Ehhez nem kell csodapor, elég egy kis változatosság: zöldség, hüvelyes, olajos mag, teljes kiőrlésű gabona. Amit viszont érdemes megjegyezni: ha eddig rostszegényen éltünk, ne akarjunk egy hét alatt bölénnyé válni. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint a hirtelen váltás egészséges embereknél is okozhat kellemetlenséget — a bélrendszer nem szereti a meglepetéseket.
A tápanyagoknak is megvan a saját havi menetrendjük
Van egy láthatatlan megfelelési kényszere a táplálkozási trendeknek, ami szerint egyik héten a fehérje a főszereplő, a másikban a rost, aztán jön a bélflóra vagy éppen valamelyik ételcsoport, allergén indokolatlan elhagyása. Ez nem táplálkozástudomány, ez ciklikus pánik marketingcéllal.
A valóság sokkal unalmasabb: az egészségesebb étkezés nem egy nagy bevágással kezdődik, hanem azzal, hogy a reggelihez kerül egy gyümölcs, az ebédhez zöldség, a vacsora nem csak tésztából áll. Nincs egyetlen recept mindenkinek — az életkor, az aktivitás, az egészségi állapot mind belejátszik. A polcon sorakozó „tudatos” termékek ezt nem helyettesítik, legfeljebb megkönnyítik.
Mennyi fehérjére van szükségem naponta?
Egy átlagos felnőttnek 0,83 g fehérje kell testsúlykilogrammonként naponta. Ez az EFSA szerint már tíz évvel a jelenlegi fehérje-hype előtt is bejött az európai lakosságnak, felirat nélkül is.
Mennyi rostot kellene ennem?
A WHO ajánlása szerint 10 éves kor felett napi 25 g rost és 400 g zöldség-gyümölcs a cél. Ehhez elég a változatos étkezés: zöldség, hüvelyes, olajos mag, teljes kiőrlésű gabona.
Miért ne váltsak hirtelen rostdús étrendre?
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint a hirtelen váltás egészséges embereknél is okozhat kellemetlenséget. A bélrendszernek időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
Tényleg szükségem van fehérjedús vagy rostos termékekre?
Nem feltétlenül. Ipsits Anita szerint sem egyetlen kiemelt tápanyag dönti el, hogy egészségesen étkezünk-e, hanem az, hogy az egész étrend kiegyensúlyozott-e — a polcon lévő termékek ezt legfeljebb kiegészítik, nem helyettesítik.
