Skip to content
Ha a hazai zsidó gasztronómiára gondolunk, a köztudat reflexszerűen a hetedik kerület kockásabroszos vendéglőinek kínálatát idézi fel: a gőzölgő sóletet, a füstölt libamellet és a mákos-diós flódnit. Ez a kép azonban csupán egy szűk metszete annak a gazdag kulturális szimbiózisnak, amely évszázadokon át formálta Magyarország vidéki tájait. A vészkorszak előtt a szatmári almaföldektől a hegyaljai szőlőkön át a zalai dombokig a zsidó konyha elválaszthatatlan része volt a helyi gazdálkodásnak, a piacok életének és a mindennapi ízlésnek.
A Mazsihisz új, kilencrészes országjáró sorozata, a Tejjel-mézzel ennek a sokáig láthatatlannak hitt, elcsendesedett hagyománynak ad hangot és képet. Nem nosztalgiázó visszatekintésről van szó, hanem annak felkutatásáról, hogy mi maradt meg az egykori gazdag közösségek ízemlékezetéből a mai vidéki otthonokban.
Libazsír, füst és földrajz: hogyan formálta a táj a kóser asztalt?
A hagyományos zsidó konyha sosem steril szabályok mentén létezett, hanem folyamatos párbeszédben állt a helyi alapanyagokkal. Mivel a kóser vágás és az étkezési törvények fegyelmezett rendszert követeltek meg, a közösségek a környezetük adta lehetőségeket integrálták a vallási keretek közé. Így lett a libatenyésztés és a libazsír a magyar zsidó háztartások legfőbb zsiradékforrása, és így találkozott a hagyományos zsidó konyha a helyi zöldségekkel, a füstöléssel vagy a savanyítással.
A sorozat stábja – Bodrogkeresztúrtól Mádon, Nyíregyházán, Mátészalkán és Komáromon át Szegedig és a Nyugat-Dunántúlig – ezt a szerves kapcsolatot bontja ki. A képernyőn elkészülő ételek pontosan mutatják ezt az egymásba fonódást: megtudhatjuk, hogyan működik a vasi dödölle kóser háztartásban, mit jelent a szegedi haltöpörtyű a pikkelyes halak szabályai szerint, vagy miként készül a klasszikus ludaskása Tokaj-Hegyalja dűlőin. Különösen izgalmas a kortárs csúcsgasztronómia és a hagyomány találkozása: Tóth Szilárd, a Michelin-csillagos SALT étterem séfje a szatmári táj alapanyagaiból kiindulva mutatja be a maga szatmári humusz átiratát.
A rebecen konyhája: a női gondoskodás mint a hagyomány legfőbb megtartó ereje
A sorozat legnagyobb értéke nem csupán a földrajzi távolságok bejárásában rejlik, hanem abban a közvetlen, meleg perspektívában, amellyel a műsorvezető, Deutsch-Fehérváry Mercédesz közelít a témához.
Rebecenként (rabbifeleségként) és kétgyermekes anyaként pontosan ismeri a kóser konyha mindennapi valóságát: a tejes és húsos edények szigorú szétválasztásának logisztikáját, az ünnepekre való készülődés rituáléját és azt az otthonteremtő fegyelmet, amely ezt a rendszert évszázadokon át életben tartotta.
Férjével, Deutsch Péter rabbival együtt úgy vezetik végig a nézőt a tájakon, hogy a szabályok nem elérhetetlen elméletként, hanem a családi összetartozás természetes kereteként jelennek meg. A műsor igazi erejét azok a pillanatok adják, amikor a helyi közösségek még megmaradt tagjai vagy leszármazottai beinvitálják őket a házaikba, és előkerülnek a kézzel írt családi receptfüzetek.
Ezekből a történetekből válik világossá: egy kultúra túlélése nemcsak a könyvtárakban vagy a zsinagógák falai között dől el, hanem ott, ahol generációk adják át egymásnak a kovász, a fűszerezés és a közös étkezés mozdulatait.
Hol és mikor nézhető a sorozat?
Október 22-től csütörtök esténként 22:20-kor az ATV képernyőjén.
Ismétlések és digitális elérés:
Szombatonként 15:30-kor az ATV Extra műsorán.
Vasárnaponként 17:00-tól a Mazsihisz hivatalos közösségi csatornáin (Facebook és YouTube).
Főkép: Tejjel-mézzel / Mazsihisz
