orgazmus

Na jó, muszáj bevallanom, hogy bár megírtam A női orgazmus nyomában című cikket, a látszat ellenére korábban sosem voltam ennyire nyílt a szexualitással kapcsolatban. Olyannyira nem, hogy évekig én is erősítettem a statisztikai átlagot. Vagyis többször is voltak olyan hosszabb periódusok az életemben, amikor az intimitást egy-egy stikában betolt csokiszelet és egy-két résznyi sorozat társaságában éltem meg a kanapén. (Azaz szex nem volt, csak kalóriák.)

A szex mindannyiunk életének része. Folyton beszélünk róla, sokat gondolunk rá és életünk minden területét átjárja. Ömlik ránk a reklámokból, ott van a sorozatokban és filmekben, no meg a baráti beszélgetésekben és a hálószobánkban. Az orgazmus – mindannyiunk szent grálja – pedig olyan, mint a futócipő. Mindenkinek van. Állítólag.

Szexelni általában jó dolog, főleg, ha az mindkét fél kölcsönös beleegyezésén és örömén alapul. A szülés utáni szex azonban mindig izgalmas felfedezés és újabb mérföldkő közös életetekben. Egy újabb közös első, ráadásul sajnos az is előfordulhat, hogy nem megy teljesen zökkenőmentesen.