A Virág Judit Galéria őszi aukciója valóságos időutazásra invitálta a látogatókat, és a magyar festészet legnagyobb alakjainak alkotásait vonultatta fel. A csúcspontot Munkácsy Mihály Randevú az ablaknál című műve jelentette, amely egy hosszú licitálási harc után 155 millió forintért talált új gazdára, ezzel az év legdrágább műtárgyává vált. Az 1914 óta Magyarországon őrzött mű kitűnő állapotban, 40 milliós kikiáltási árról indult, és a kalapácsütést követően történelmet írt az aukción.
Hatalmas érdeklődés mellett tartották meg az árverést, ami nem csoda, hiszen ezen az estén a magyar klasszikus festészet szinte összes “nagyágyúja” képviseltette magát. Többek között Vaszary János, Kondor Béla és Mednyánszky László jelentős képei is kalapács alá kerültek.
Munkácsy Mihály egy-egy művének elárverezését mindig kiemelt figyelem övezi idehaza és külföldön egyaránt – nem volt ez másképp a Virág Judit Galéria őszi aukcióján sem, ahol a magyar festőzseni nagyméretű olajképe – hosszúra nyílt licitálást követően – 155 millió forintért kelt el. A Randevú az ablaknál című festmény Franciaországban jött létre, és egy rövidebb párizsi kitérő után 1914-től egy magyar műgyűjteménybe került – egészen mostanáig. A kép kiváló állapotban került elő, nagyon vigyáztak rá a tulajdonosai. A Randevú az ablaknál megdöntötte az idei eladási rekordot.
Munkácsy Mihály és a „Randevú az ablaknál”
A Munkácsy kép 40 millió forintos kikiáltási árról indult és egészen 155 millió forintig menetelt. A Virág Judit Galéria aukcióján számos tétel iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott, több alkotást is a kikiáltási ár sokszorosánál, akár tízszeresénél ütöttek le.
Munkácsy Mihály (1844–1900), a 19. századi magyar művészet ikonikus alakja, realista festészetével és rendkívüli technikai tudásával a magyar és nemzetközi műkincspiacon egyaránt keresett művész. A Randevú az ablaknál egy karakteres, élettel teli darab, amely tükrözi Munkácsy mesteri kézügyességét és művészi látásmódját. Az alkotás a festő Franciaországban töltött évei alatt készült, és kiváló példája a művész társadalmi témákkal átitatott stílusának
Vaszary János és a „Virágrendezés”
Vaszary az egyik legkeresettebb magyar festő, könnyű ecsettel festett, színes, látványos és életvidám képei hihetetlenül népszerűek. A Virágrendezés 65 millió forintról indulva 90 millió forintig kapaszkodott fel.
Vaszary János (1867–1939), a magyar festészet kiemelkedő alakja, különösen ismert vibráló színeiről és könnyed, impresszionista stílusáról, amelyben a mindennapok szépségeit, a pillanatok varázsát rögzítette. Festészete egyszerre érzelmes és eleven, a természet és az emberi érzelmek költői megörökítője. Az 1909-es Virágrendezés című alkotása is ezt a személyes, hétköznapi varázst hordozza: a festményen feleségét, Mimit ábrázolja, amint virágokat rendez, a ragyogó nyári fényben fürdőző jelenet harmóniát és örömet sugároz.
Kondor Béla „Apáca és pap” című műve
Kondor Béla 1961-es Apáca és a pap című képét a tragikusan rövidre szabott életmű egyik legfontosabb darabjaként tartják számon. A 36 millió forintos kikiáltási árral induló jelentős alkotás végül 50 millió forintért talált új tulajdonosra.
Kondor Béla (1931–1972) a modern magyar festészet egyik meghatározó alakja, akinek szimbolikus és drámai látásmódja a 20. századi magyar festészet úttörőjévé tette. Az Apáca és a pap című, 1961-es művében a vallási és társadalmi szerepek kontrasztjait ábrázolja, a modern művészet kísérletező szellemiségében.
Monumentális festményekből nem volt hiány az árverésen: Mattis-Teutsch János dupla aktos képéért 34 millió forintot fizetett új tulajdonosa. A kalapács lesújtását több percig tartó licitharc előzte meg, a kép 16 milliós kikiáltási árral került a közönség elé.
Czigány Dezső, a magyar posztimpresszionizmus jelentős képviselője, egy, a klasszikus francia mester, Paul Cézanne munkásságát idéző, mesteri csendéletével hódította meg az árverés közönségét. A festmény a kompozícióra és színhasználatra való aprólékos figyelemmel ragyogott ki a többi tétel közül, és 40 millió forintért kelt el. Ez az eladás is megerősítette, hogy Czigány művészete a klasszikus értékeket kereső gyűjtők körében töretlen népszerűségnek örvend.
Mednyánszky László „Fényködös táj” festménye
Az este folyamán a tételek között szerepelt Mednyánszky László egyik nagyméretű és lenyűgöző alkotása, az 1895 körül született Fényködös táj. A különc arisztokrata előszeretettel járta egyedül a vadont és festette meg a szeme elé táruló természeti csodákat. Ez a képe a Tátrában készült, a festményt a napfény és a köd játéka teszi rejtelmessé, spirituálissá.
Mednyánszky László (1852–1919) Fényködös táj című alkotása a Tátra szépségeit örökíti meg. A festmény titokzatossága, amelyet a köd és a napfény játéka ad, misztikus aurát kölcsönöz, tükrözve a festő természet iránti szeretetét és misztikus látásmódját. Az 1895 körüli alkotás 17 millió forintért kelt el, erősítve Mednyánszky spirituális örökségét a hazai művészetben.
„Rég nem éreztem magam ennyire jól aukcióvezetőként. Rengeteg volt a licit, hatalmas a vásárlási kedv, érezhető volt a bizalom a vevők részéről. Külön örülök, hogy sok új arcot láttam, a fiatal generáció is érdeklődik a műkincsek iránt. A Virág Judit Galéria őszi aukciója összességében teltházat, kiemelkedően magas eladási arányt és leütési árakat hozott, bizonyítva, hogy a műkincs piac nagyon is aktív” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténész, az árverés vezetője.
