Skip to content
Miután az első részben tisztáztuk a válás menetének nulladik lépéseit, majd leromboltuk a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos legmakacsabb tévhiteket, elérkeztünk a legégetőbb gyakorlati kérdéshez. Sok nő számára ugyanis nem az érzelmek kihűlése, hanem a puszta egzisztenciális félelem a legnagyobb visszatartó erő.
Mi történik akkor, ha az elmúlt éveket a családnak és a gyereknevelésnek szentelted, nincs saját jövedelmed, és úgy érzed, csapdába estél? Dr. Ladányi Emese családjogi ügyvéd segítségével megnézzük, milyen védőhálókat ismer a jogrendszer a gazdasági kiszolgáltatottság ellen.
Sok nő számára a legnagyobb visszatartó erő a válásnál nem az érzelmek kihűlése, hanem a gazdasági kiszolgáltatottság. Mi történik akkor, ha hosszú évek óta a családnak és a gyereknevelésnek szentelted az életed, nincs saját jövedelmed, és a közös otthon biztonsága is a házasságtól függ? Sokan érzik úgy, hogy csapdába estek, pedig a jogrendszer ismer bizonyos védőhálókat.
Gazdasági félelem és a válás – Valóban esélytelen az, akinek nincs bevétele?
A legtöbb anyát nem a szeretet hiánya, hanem a puszta egzisztenciális félelem tartja benne egy megromlott házasságban. Ha valaki évekig otthon volt a gyerekekkel, és a férje volt a családfenntartó, úgy érezheti, hogy a válás egyenlő a hajléktalansággal és a szegénységgel. Pedig a házasság alatt felhalmozott vagyon és a megélhetés biztosítása nem „ajándék” a férjtől, hanem közös eredmény, amiből a jog szerint jár a rész.
Minimag: Sokan azt hiszik, ha nincs saját bevételük, esélytelenek egy válóperben. Milyen konkrét jogi eszközök (például asszonytartás) léteznek arra, hogy egy anya a válási folyamat alatt is hozzájusson a megélhetéshez szükséges összegekhez?
dr. Ladányi Emese:
Házastársi tartásra már az életközösség megszűnésekor jogosult az házastárs, aki önhibáján kívül nem képes magát eltartani. Ekörben fontos, hogy mindent tegyen meg a rászoruló házastárs, hogy eltartsa magát, illetve szóba kerülhet az érdemtelenség. Érdemtelenséget a súlyosan kifogásolható magatartás illetve életvitel alapozhatja meg. Fontos szempont a másik házastársat tartási képessége. A házastársat sorban megelőzi a gyermeke és saját maga tartása.
Jelentőséggel bírhat az a körülmény is, ha azért nem létesített a tartásra jogosult nyugdíjjogultságot eredményező jogviszonyt, mert a háztartásban, illetve gyereknevelésben aktívan részt vett a házasság fennállása alatt.
Egyezség hiányában sajnos elhúzódhat a közös vagyon megosztására irányuló eljárás a bíróság előtt. Az alapja a vagyonmegosztásnak egy vagyonmérleg, ahol felállítjuk a felek külön illetve közös vagyonát, döntés születik annak megosztásáról és az esetleges megtérítési igényekről.
„Pakolj és menj!” – Maradhatsz-e a lakásban, ha nem a te neveden van?
A „pakolj és menj” típusú fenyegetőzések a leggyakoribbak, amikor egy nő ki akar lépni a kapcsolatból. Ha a lakás a férj nevén van, vagy a házasság előtt vette, az anyák gyakran azt gondolják, semmi keresnivalójuk ott a döntés után. A jog azonban különbséget tesz a tulajdonjog és a lakáshasználati jog között, különösen, ha kiskorú gyerekek érdekeiről van szó.
Minimag: Mi a realitás abban az esetben, ha a nőnek nincs hova mennie? Maradhat-e a közös lakásban a válás alatt és után akkor is, ha az ingatlan papíron nem az övé, és hogyan dönt a bíróság a gyerekek lakhatási érdekéről?
dr. Ladányi Emese:
Attól, hogy a feleség nem szerepel a tulajdoni lapon, lehet az ingatlan házastársi közös vagyon. A házastársi közös lakás azt az ingatlant jelenti, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük joga alapján együtt laknak.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy gyermek lakáshasználatát ebben az ingatlanban kell biztosítani. Korai szakaszban nagyon fontos, hogy a házassági vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig nem rendelkezhet a másik házastárs hozzájárulás anélkül a házastársi közös lakás ingatlanáról, amennyiben az közös vagyon. A másik házastárs hozzájárulása szükséges ehhez az ügylethez akkor is ha csak egyikőjük szerepel a tulajdoni lapon.
A láthatatlan munka ára – Hogyan számol el a jog a gyerekneveléssel töltött évekkel?
Amikor a nő „csak” ( leírni is rossz, csak…) otthon volt a gyerekekkel, a férfiak gyakran érvelnek azzal, hogy a vagyon az övék, hiszen ők keresték meg a pénzt. Ez az egyik legfájdalmasabb érzelmi zsarolás, ami mélyen sérti az anyák önbecsülését. Fontos tudatosítani, hogy a háztartás vezetése és a gyereknevelés ugyanúgy hozzájárulás a közös vagyonhoz, mint a fizetés.
Minimag: Hogyan számol el a magyar jog a „láthatatlan munkával”? Tényleg 50-50%-ban oszlik a vagyon akkor is, ha az egyik félnek tíz évig egy fillér saját jövedelme sem volt?
dr. Ladányi Emese:
A házassági életközösség ideje alatt szerzett jövedelem -pár kivételétől eltekintve – közös jövedelem, ami egyenlő arányban illeti meg a házastársakat.
A bíróság értékeli a gyerek körüli személyes gondoskodásba fektetett energiát, olyannyira, hogy a tartásdíj megállapításakor a gyermek szükségleteit nem felezi a házastársak között, hanem, különélő szülő nagyobb arányt köteles fizetni, figyelembe véve, hogy a személyes gondoskodásból kevésbé veszi ki a részét. Természetesen a jövedelmi viszonyok árnyalhatják a konkrétan megállapított összeget.
Minimag: Mennyi idő alatt lehet ideiglenes intézkedést kérni, és ez alatt az idő alatt miből él egy anya, ha a férje megvonja tőle a hozzáférést a közös számlához?
dr. Ladányi Emese:
Az életközösség megszűnésétől a vagyonmegosztásig egy függő jogi helyzet van teli bizonytalansággal. Ideiglenes intézkedést kivételes esetben a keresetlevél benyújtását megelőzően, de gyakrabban azzal egyidejűleg lehet kérni. Erre 8 napja van a bíróságnak intézkedni.
Házastársi tartás ideiglenes intézkedésként nagyon ritka és kivételes esetben állapítható meg.
Fontos tudni, hogy főszabály szerint a házassági életközösség alatt szerzett jövedelem közös vagyon, az egyenlő arányban illeti meg a házastársakat.
A weboldalon megjelenő információk, adatok, feltételek kizárólag tájékoztatásul szolgálnak. A megjelent információk semmilyen esetben nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak, és nem keletkeztetnek ügyvédi megbízási jogviszonyt. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérjen jogi tanácsadást.
Dr. Ladányi Emese
családjogi ügyvédDr. Ladányi Emese 2015 óta dolgozik egyéni ügyvédként, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként. Diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte, és már a kezdetektől tudta: az ügyvédi pálya az, ahol igazán otthon érzi magát. Szakterületei között szerepel az ingatlanjog, a polgári jog és a társasági jog, de a magánszemélyek számára leginkább családjogi ügyekben nyújt segítséget – válás, gyermekelhelyezés, vagyonmegosztás. Ezekben az élethelyzetekben nem elég a jogi tudás: kell hozzá empátia és tisztánlátás is. Mindkettőből van bőven.
